Sokba kerülhet az új lakásalap

Az ingatlanpiaci boomból, az államilag is erősen megtámogatott lakásépítésekből az egyszerű befektetők is hasznot húzhatnak, ha bevásárolnak a lakásalapokba. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy ez a befektetési típus egy-két éven belüli visszaváltás esetén komoly büntetőjutalékot számít fel, emellett a folyó költségei is kimagaslóak, két számjegyű összeget is elérhetnek éves viszonylatban.

A büntetőjutalék nem ritka az ingatlanalapok piacán, többnyire illikvid befektetésekről lévén szó, az alapok árfolyamát nagyban befolyásolná egy-egy nagyobb tőkekivonási kísérlet, ami kényszer-értékesítésekhez és jelentős befektetési veszteséghez is vezethet. A Duna House tulajdonában lévő Impact lakásalap a többi, a piacon elérhető nagyobb lakossági ingatlanalap által felszámított büntetőjutalék mértékét is meghaladja a sajátjával, főként azokat „szankcionálva”, akik a vételtől számított egy éven belül válnának meg alapjuktól. Ebben az esetben a befektetők 4 százalékos büntetőjutalékot fizethetnek, egy és két év közötti visszaváltás esetén pedig 3 százalékot. A többi vizsgált, a piacon elérhető lakossági ingatlanalapnál éven belül 1,75-2 százalékos jutalékkal találkozhatunk, de van olyan alap is, amelynél nincs büntetőjutalék.

A lakóingatlan alapnál még a folyó költségek is komoly összegeket vihetnek el a befektetésből. Míg a többi alapnál ez éves szinten 1,68–3,12 százalék között szóródik, a lakásalapnál akár a 11 százalékot (!) is elérheti, ami még egy induló alapnál is jelentős költségnek számít. Maximumérték lévén korántsem biztos, hogy végül ténylegesen ekkora mértékű lesz a felszámított költség, de azért nem árt, ha a befektetők ezt is mérlegelik, mielőtt a vétel mellett döntenek. További eltérés a vizsgált lakossági ingatlanalapokhoz képest, hogy az Impact alap a teljesítmény függvényében sikerdíj levonására is jogosult, mégpedig az RMAX feletti teljesítmény 20 százalékát.

Az Impact lakásalap kezelési szabályzata szerint a lakóingatlan-befektetések a teljes portfólió 43 százalékát adják majd, a nem lakóingatlanok pedig 8 százalékot. A likvid eszközök portfólión belüli tervezett aránya 15 százalék, ami jóval elmarad a vizsgált lakossági ingatlanalapoknál látott arányoktól.

A legfrissebb havi jelentések szerint a négy alapnál 20–50 százalék közötti a bankbetétek aránya, összességében tehát ezeknek az alapoknak a likviditási szintje kedvezőbb a lakásalapénál, ebből kifolyólag egy-egy nagyobb tőkekivonás sem okozhat komolyabb kifizetési nehézséget.
Azoknak mindenképpen jó befektetési lehetőség lehet az új alap, akik hisznek abban, hogy a lakáspiaci felívelő trend a következő években nemcsak folytatódni, hanem emelkedni is fog.