Tarolt az idén az állampapír

Rendületlenül nő a háztartások értékpapír-állománya. Június végén már csaknem 8100 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírszámlákon, jóval többet, mint bankbetétekben. Az első félév végén 3726,5 milliárd forintnyi állampapír volt a háztartásoknál, ez csaknem 18 százalékos növekedés az év eleje óta, és egyúttal azt is jelenti, hogy az állampapírok lassan lekörözik a befektetési alapokat a lakossági megtakarításokért folyó versenyben. A kisbefektetők az idén a jegybank adatai szerint több mint 570 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták az államot, ennek a négyötöde azonban rövid lejáratú forintértékpapír volt, feltehetően nagyrészt Kamatozó Kincstárjegy, illetve Féléves Kincstárjegy. A hosszabb lejáratú államkötvények kevésbé kelendők, nem egészen 132 milliárd forintot fektettek ezekbe a kisbefektetők.

Az állampapírok iránti kereslet egyik oka a magas kamat, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy még mindig 2,25, a Féléves Kincstárjegy pedig 2 százalékos kamatot fizet, ráadásul ebből csak a 15 százalékos kamatadót vonják le, az ehót nem. A másik fontos tényező, hogy biztonságos befektetésnek számít, ráadásul a magas, 1, illetve 0,5 százalékos értékesítési jutalék miatt a forgalmazó hitelintézetek is örömmel ajánlják a befektetőknek.

Nem fogadták meg a tanácsot

Tőzsdézni továbbra sem szeretnek a kisbefektetők, a háztartások részvényállománya 310 milliárd forint körül stagnált az egész félév során. Akik mégis részvényben tartották a pénzüket, nem jártak rosszul, hiszen több mint 21 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget tehetettek zsebre hat hónap alatt. A lakosság ennek ellenére 30 milliárd forintnyi tőzsdei papírtól szabadult meg, főleg az év első hónapjaiban. A jegybanki adatok szerint az „adj el májusban” klasszikus tanácsot nem fogadták meg a háztartások, a legtöbb részvényt ugyanis márciusban adták el a kisbefektetők, májusban és júniusban viszont már ismét vásároltak a tőzsdén.

A bankok annyira nem versenyeznek már a lakossági megtakarításokért az állammal, hogy saját kötvényeik helyett is állampapírt árulnak. A hitelintézeti kötvények állománya 2011-ben volt a csúcson, 780 milliárd forint körül volt a lakosságnál lévő volumen, az idén júniusban azonban már alig érte el a 250 milliárd forintot. A kisbefektetők az idén csaknem 70 milliárd forintnyi banki hitelpapírt adtak el, vagy lejárt náluk úgy, hogy nem újították meg. Az egyéb kötvényekért sem kapkodnak a háztartások, ami végül is érthető a tavalyi Quaestor-botrány után. A kisbefektetők mindössze 25 milliárd forintnyi vállalati kötvénnyel rendelkeznek, ami nyolcéves mélypontnak felel meg.

A befektetési alapok sem olyan vonzók már, mint két-három évvel ezelőtt. Az első félévben 114 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást vontak ki az alapokból. Ennek hátterében a csalódás is állhat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kisbefektetők az év első felében egy fillért sem kerestek az alapokon, sőt enyhe veszteséget könyveltek el a befektetéseken. Nem minden alapot kerül azonban a lakosság. A szerény hozamot produkáló pénzpiaci alapokból valóban gyorsan szökik a pénz, június végén már kevesebb mint 500 milliárd forintot tartott ilyen értékpapírokban a lakosság. Az ingatlanalapokba ezzel szemben dől a pénz, a háztartásoknak hamarosan több megtakarításuk lehet ezekben a konstrukciókban, mint pénzpiaci alapban.