Szlovákia felől, az állami tulajdonú Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) vezetékén is érkezhetne Magyarországra oroszországi földgáz – tudta meg a Világgazdaság. A szállítás új útvonalon történő beindítása azonban nem kézenfekvő, mert a hosszú távú magyar–orosz gázimport-megállapodásban a magyar–szlovák határkeresztezés nem szerepel betáplálási pontként. A behozatal Ausztria és Ukrajna felől történik a Molhoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. tulajdonában lévő vezetéken keresztül.
Csakhogy az ország legnagyobb gázüzletéből részt szeretne szerezni az MGT is, amely a Szlovákia felőli importvezetéket ellenőrzi. „Javaslatot tettünk a hosszú távú gázimportszerződés olyan módosítására, hogy az orosz gázt kettő helyett három irányból fogadhassa Magyarország. Ezzel kapcsolatban már voltak is egyeztetések a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-vel és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal” – tájékoztatta lapunkat Birtalan Zsolt, az MGT vezérigazgatója.
A szlovákiai (balassagyarmati) behozatal hamarosan más okokból is terítékre kerülhet. 2019-ben lejár a Gazprom ukrajnai tranzitszerződése, ekkortól az orosz társaság – egészében vagy csak részben – más európai szállítási útvonalakat is igénybe fog venni. Több gázt továbbítana például a Németországban végződő Északi Áramlaton keresztül, onnan pedig Csehországon és Szlovákián át. A Lengyelországba cseppfolyósan szállított földgázból is kaphatna Magyarország. A Gazprom másik fő lehetősége a déli útvonal, Török Áramlat lenne. Bár ennek előrehaladottak az előkészületei, a cső lefektetésére egyelőre nem sok szakértő venne mérget a gazdasági és a politikai kockázatok miatt.
„Értékessé teszi az MGT 92 kilométeres vezetékét az is, hogy éppen a formálódó észak-dél gázfolyosó közepén van” – mondta Birtalan Zsolt. A magyar–szlovák csővezeték üzemeltetésében az FGSZ mellett külföldi befektetők is látnak fantáziát. Tekintettel arra, hogy a magyar–szlovák csővezeték tulajdonosa a magyar állam, kérdés, hogy az állam eladna-e hányadot a stratégiai fontosságú cégéből.
Bajban az Északi Áramlat II.
Kiszálltak a nyugat-európai partnerek (Uniper, Engie, OMV, Royal Dutch/Shell, Wintershall) a 8-11 milliárd dollárosra becsült Északi Áramlat II. projektből, amelyet az orosz Gazprom arra hozott létre, hogy két újabb gázszállító csövet fektessen le az Északi-tenger mélyén Oroszország és Németország között. A visszalépés a lengyel versenyhatóság nyomására történt a Natural Gas Europe cikke szerint.