Hiába meszelte el Magyarországot az Európai Bizottság az útépítőtendereken az aszfaltkeverőkre előírt feltételek miatt a 2007–2013 közötti támogatási ciklusban, lényegében visszakerültek a rendszerbe a korlátozó kritériumok. A Világgazdaság piaci és brüsszeli forrásai azt állítják, hogy az új, 2014–2020-as időszakban gyakorlatilag csak fix aszfaltkeverő megléte esetén tudnak indulni az útépítésekre kiírt közbeszerzéseken. Márpedig ezt, csakúgy mint a keverő építkezéstől való távolságának előírását, Brüsszel diszkriminatívnak találta az előző ciklusban, és mintegy 500 milliárd forintnyi támogatási forrás folyósítását fel is függesztette. Bár a büntetés mértékéről rég megegyeztek a bizottsággal, egyelőre nem nyíltak meg a pénzcsapok – erősítette meg a Világgazdaságnak a miniszterelnökségi sajtóiroda. Azt viszont cáfolta, hogy azért akadtak volna meg az átutalások, mert Brüsszel az útépítésekre kiírt új közbeszerzések kapcsán az aszfaltkeverőügyhöz hasonló problémát vélelmez.
Ha minden stimmel, vajon miért nem oldotta fel Brüsszel a felfüggesztést, és miért nem kért információkat az új szisztémáról? Nos, a kiírásokban valóban nem szerepel ajánlati feltételként fix aszfaltkeverő, de ahhoz, hogy a pályázó „eleget tegyen a vállalásainak”, pontosan tudnia kell, honnan viszi majd az aszfaltot. Meg kell adnia a bírálati szempontok között nagy súllyal szereplő környezetterhelési értéket, ez pedig a szállító jármű kategóriáján kívül az aszfaltmennyiségtől és a szállítási távolságtól függ. Ahhoz tehát, hogy a pályázó pontos ajánlatot adjon be, és hamis adatszolgáltatás bűnébe ne essen, tudnia kell, hány kilométerről viszi majd az aszfaltot. Az sem segít, hogy csak a szerződéskötés idejére kell a keverőnek rendelkezésre állnia. Az ajánlattétel és a szerződéskötés között ugyanis nincs annyi idő, amennyi alatt egy aszfaltkeverő telepet engedélyeztetni lehetne. Brüsszel magyarázatot vár, a Miniszterelnökség pedig a felfüggesztő határozat feloldását.
