Épül a CNG-kúthálózat

Az uniós tagállamoknak 2020 végéig „megfelelő számú” nyilvános CNG- (sűrített földgáz) töltőállomást kell kiépíteniük az agglomerációs térségekben, valamint más sűrűn lakott településeken – emlékeztetett Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke hétfői tájékoztatóján annak kapcsán, hogy a Clean Fuel Box projekt keretében – uniós támogatással – 39 új CNG-töltőállomás létesül a közeljövőben. Ezáltal két éven belül hazánkban több mint 60 nyilvános töltőpont fogja szolgálni az autósokat, miközben a nehézgépjárművek LNG- (cseppfolyósított gáz) ellátása is beindul. Az elnök azért megjegyezte, hogy az energiaszolgáltatók Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem sokat tettek a gázközlekedés elterjesztése érdekében. A csigatempó hátterében részben az áll, hogy a fogyasztók, pontosabban a jármű-üzemeltetők érdeklődését kell felkelteni a gázautózás iránt, másrészt – az MGKKE szerint – a beruházások előmozdítása érdekében szükség van mind a szabályozói, mind pedig az ösztönzői környezet változtatására.

Az előttünk álló évtizedben a benzinmotoros személyautók maradnak a legolcsóbbak, de náluk is áremelkedést hoz majd, hogy katalizátor-rendszerüket el kell látni részecskeszűrővel. Erre a költséges alkatrészre a közvetlen befecskendezésű gázüzemű motoroknál nem lesz szükség, ami tovább fogja mérsékelni a gázüzemű járművek ma még – az alacsony darabszám miatt is – súlyos felárát. A buszok és teherautók esetében jelenleg a gázüzemű járművek beszerzési ára ötezer vagy akár negyvenezer euróval magasabb lehet, mint a dízel­üzeműeké. Azonban 2025-re eltűnik ez a különbség, és a gázüzemű járművek a dízelesekhez hasonló áron lesznek kaphatók. Domanovszky szerint az átmeneti szakaszt követően a gázüzemű közlekedés támogatására már nem lesz szükség, a tisztább, csendesebb és minden szempontból kedvezőbb üzem önfenntartóvá válik.