Viszonylag kevés értékpapírt adnak el, de sok számlát nyitnak

Felfedezte a lakosság a kincstári értékesítési pontokat, amelyeknek az utóbbi hónapokban megugrott a forgalma. A 2013 óta folyamatosan nyíló egységekben mostanra már 39 ezer számlát nyitottak. Január végén még 18,5 ezer körül volt az értékesítési pontokon nyitott számlák száma. Az állampapír-értékesítési pontokat folyamatosan nyitja a kincstár. Azok az ügyfelek, akik a Magyar Államkincstárnál (MÁK) szeretnének értékpapírszámlát, országszerte már 80 helyen tehetik ezt meg, a múlt héten megnyílt ugyanis az 59. értékesítési pont is Kiskunhalason. Hogy nyílnak-e még további egységek, ahol az ügyfelek értékpapírszámlát nyithatnak, amelyre állampapírt vesznek, még nem dőlt el. A Magyar Államkincstár egyelőre fontolgatja a lehetőséget.

A cél persze az, hogy összhangban az állami elképzeléssel, minél több állampapírt adjanak el a lakosságnak. Az értékesítési pontok azonban ebben csak kevéssé jeleskednek. Az nem vitás, hogy a lakosság úgy veszi a magas kamatozású állampapírokat, mint a cukrot. Az idén az első hét hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 626 milliárd forint volt a nettó értékesítés, vagyis ennyivel több értékpapírt vettek a kisbefektetők, mint amennyi lejárt, vagy amennyit visszaváltottak. Tavaly is hasított az állampapír-értékesítés: 836,5 milliárd forint volt a háztartások nettó vásárlása.

Ehhez képest a 2013 óta folyamatosan nyíló kincstári értékesítési pontok teljesítménye még mindig szerénynek tűnik. Az idén szeptember 30-ig megnyitott egységekben az elmúlt három év során összesen 41,3 milliárd forintnyi névértékű állampapírt adtak el, emellett 21,2 millió eurónyi eurós állampapírt vásároltak náluk a befektetők. A viszonylag szerény teljesítmény hátterében több minden állhat. Az értékesítési pontok nyitva tartása viszonylag rövid, hetente csak két-három napon elérhetők. A másik tényező, hogy készpénzmentesek, kizárólag bankkártyával vagy átutalással lehet náluk állampapír jegyezni. Az interneten bankoló ügyfelek viszont nyilván szívesebben használják a számla nyitása után a webkincstárat. A harmadik ok az lehet, hogy a megnyitott számlák jelentős része Start-számla, amelyre kis összegben – havonta néhány ezer forintért – vásárolnak a szülők Babakötvényt.

A kincstárnál lényegesen nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le a lakossági állampapírpiacon a bankok. Ennek egyik jele, hogy minden olyan lakossági állampapír értékesítése felpörgött, amelynél a forgalmazói kört kiterjesztették a hitelintézetekre. A legutóbbi ilyen kezdeményezés a Féléves Kincstárjegy forgalmazói körének kiszélesítése volt. Tavaly novemberig, amíg csupán a kincstárnál lehetett ilyen értékpapírt vásárolni, hetente jó, ha 1,5 milliárd forintnyi fogyott el a Féléves Kincstárjegynél. Azóta ennek a sokszorosát adják el, az idén október 4-i értéknappal záruló héten 30,7 milliárd forint értékben jegyeztek ebből a papírból.

Bár az értékesítési pontok a jelek szerint viszonylag kevés állampapírt adnak el, mellettük szól, hogy a fenntartásuk is olcsó. Az idén májusban az addig megnyitott egységek havi működési költsége csupán 3 millió forint volt. A kincstár a helyiséget általában ingyen kapja meg a kormányhivataloktól, az alkalmazottak pedig a hét különböző napjain több településen is dolgoznak.