Tavaly az év végén hozzávetőlegesen 120 ezer hektáron folyt biogazdálkodás Magyarországon, s bár pontos adatunk még nincs, azt tudjuk, hogy a bizogazdák száma megduplázódott, és ezért azt valószínűsítjük, hogy az ilyen elvek alapján művelt terület körülbelül 100 ezer hektárral növekedett – mondta a Világgazdaság megkeresésére Roszík Péter. Az ökológiai gazdaságok felügyeletével foglalkozó és a tanúsításokat kiadó Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint 2015-ben a mezőgazdasági terület 2,5 százalékán folyt biogazdálkodás, ez 4-5 százalék körüli szintre ugrott 2016-ban.
Az utóbbi 2-3 évben sem az biorendeletei, sem a hazai előírások nem változtak lényegesen – folytatta a szakértő –, így ezek nem befolyásolták, hogy megduplázódott a termelők száma. Annál inkább a támogatási rendszer: a 2014–2020 közötti támogatási ciklusban az előző hét évvel szemben háromszoros keret jutott biogazdálkodásra, több mint 60 milliárd forint. Ez pedig biztosította azt, hogy valamennyi pályázó, aki az ökológiai gazdálkodást választotta, nyertes lett ebben a területi támogatás jellegű kifizetésben. Ezen túl, a többi mezőgazdasági és élelmiszeripari vidékfejlesztési támogatásban az öko-, illetve biogazdák pluszpontokat kapnak, ezzel nő a nyerési esélyük. Roszík Péter szerint a termeléssel, élelmiszer-feldolgozással, kereskedelemmel együtt mintegy 4000 szereplője van a biogazdálkodásnak.
Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes a napokban a témában tartott konferencián kiemelte, hogy a biogazdálkodásunk nagy hátránya, hogy 80-85 százalékban alapanyagot exportálunk, míg a feldolgozott bioélelmiszerek 90 százalékát külföldről hozzuk be. Mint mondta, sokat javulhatna az ágazat jövedelmezősége, ha alapanyagok helyett feldolgozott formában értékesítenénk a biotermékeket.
