Cégvilág

Csányi ismét beszállna a mohácsi vágóhídba

Folynak a tárgyalások arról, hogy ismét Csányi Sándor agrárbirodalmához csatolják a több mint 20 milliárdos beruházással készült mohácsi vágóhidat.

Az eddigi 37 milliárdról 65,3 milliárd forintra emelte a Bonafarm Zrt. alaptőkéjét Csányi Sándor, a Forbes listáján is jegyzett multimilliárdos OTP-vezér, pontosabban az érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt.

A milliárdos agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarmmal két éve kötött stratégiai megállapodást a kormány, és a bankvezér fia, Csányi Attila vezérigazgató már akkor előrevetítette, hogy legalább 50 milliárd forint befektetést tervez a csoport hét év alatt. A mostani méretes, 28 milliárdos tőkeemelés összefüggésbe hozható azzal, hogy Csányi ismét beszállna a mohácsi gigavágóhídba. A Bonafarmnál a Világgazdaság kérdésére megerősítették, hogy tárgyalnak a tulajdonszerzésről, fenntartják az ambiciózus beruházási terveket is, de a tőkeemelésnek prózaibb oka van.

Legutóbb 2015 januárjában kapott tőkeinjekciót a Bonafarm, az akkori, 6 milliárdos emelést többek között öntözésfejlesztésre, sertésfajtaváltásra és a Pick Szeged hentesüzemének korszerűsítésére fordították. A legnagyobb projekt, a mohácsi óriásvágóhíd építésének finanszírozása azonban nem volt napirenden, tekintettel arra, hogy a Pick éppen akkoriban szállt ki a MCS Vágóhíd Zrt.-ből, és az teljes egészében a régi Csányi-üzlettárs ex-wallisos Nagy György érdekeltségébe került. A tulajdonosi részvétel helyett stratégiai együttműködésről állapodtak meg, ezenkívül nem változott a terv, hogy a Mohácson vágott sertéseket dolgozza fel a szalámigyár.

[caption id="" align="alignleft" width="600"]A tőkeemelés összefüggésbe hozható azzal, hogy Csányi ismét beszállna a mohácsi gigavágóhídba. Fotó: MW A tőkeemelés összefüggésbe hozható azzal, hogy Csányi ismét beszállna a mohácsi gigavágóhídba. Fotó: MW[/caption]
A vágóhíd azóta felépült, tesztüzeme a legutóbbi információk szerint márciusig tart, teljes kapacitását az év utolsó negyedére éri el. Az egy műszakban évi egymillió sertés vágására méretezett vágóhíd és csontozó-csomagoló üzem beruházási költsége meghaladta a 20 milliárdot, s 2015 végén, 46 százalékos készültségi szintnél már 21,37 milliárd forintra becsülték a teljes költséget az MCS Vágóhíd Zrt.-nél. Az állami forrással, 2,7 milliárd forinttal támogatott projektet nagyobbrészt hitelből finanszírozták, a mérlegbeszámoló szerint a jegybank növekedési hitelprogramjából 10 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Az MCS Vágóhíd 100 százalékos tulajdonosa jelenleg a Nagy György érdekeltségében álló HO-ME 2000 Kft., a Bonafarm eddig csupán az „ügyviteli feladatokat” látta el a cégben. Az esetleges bevásárlást firtató Világgazdaság-kérdésre a Bonafarmnál azt válaszolták: még egyeztetnek Nagy Györggyel arról, hogy a Bonafarm-csoport „ismét tulajdonosként is erősítse” a stratégiai együttműködést.

(A vágóhíd alapanyag-ellátása maga is fejlesztéseket igényel. A Bonafarmnak fel kell futtatnia a sertésintegrációt, hogy a partnereivel együtt 2020-ban elérje a 750 ezres évi hízókibocsátást.)

Ami a mostani tőkeemelést illeti, a banki hitelek refinanszírozása kapcsán döntöttek úgy, hogy a korábban a tulajdonostól kölcsönként kapott forrásokat a refinanszírozás keretében tőkésíti a tulajdonos. Így a csoport tulajdonosi kölcsönei csökkentek, a saját tőkéje pedig nőtt – közölték a Bonafarmnál. A központi cég könyveiben 44,8 milliárd forint kötelezettséget tartottak nyilván 2015 végén, a mérlegben meg nem jelenő tételként pedig közel 140 millió euró (durván 43 milliárd forint) szerepelt a beszámolóban. Ez a magyarázat szerint a csoport kölcsöneinek központi refinanszírozására, illetve a Sole-Mizo és a Pick Szeged exportjának előfinanszírozására szolgál.

tőkeemelés Csányi Sándor alaptőke Bonafarm
Kapcsolódó cikkek