Cégvilág

Dunaferr: Orosz milliárdos a képben

Előbb bő 21 milliárd forinttal leszállítják az ISD Dunaferr Zrt. alaptőkéjét, majd 27 milliárdra emelik. A tőkerendezés a több tízmilliárdos veszteséget felhalmozó vasmű tulajdonosváltását vezeti be.

Tavaly, szilveszter előtt egy nappal határozott az ISD Dunaferr Zrt. közgyűlése arról, hogy 27,215 milliárd forintról 6,04 milliárdra csökkentik a dunaújvárosi vasmű alaptőkéjét – derül ki a múlt heti Cégközlönyből. Technikailag ez úgy történik, hogy felülbélyegzik a részvényeket, a vasműpapírokat névértékük 4,5-szeresével, 1130 forintra árazzák le. A lépést kötelező alaptőke-leszállítással indokolja a társaság. Pontos mérlegadatokat azonban hiába keresünk az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában, lapzártánkig csak a vasmű 2014-es évről szóló beszámolója volt elérhető. (Azt is csaknem két évvel később adta le a cég a törvényben előírtnál.) Az utolsó hozzáférhető adat szerint mindenesetre a saját tőke 4,19 milliárd forint volt, ami a jegyzett tőke hatodát sem érte el.
A tavaly év végi közgyűlésen arról is határoztak, hogy a 6,04 milliárdra leszállított alaptőkét 27,058 milliárdra felemelik. Kibocsátanak 18,6 millió darab új részvényt, amelyek névértéke 1130 forint, kibocsátási értéke 3000 forint. Az ázsiós tőkeemelés így 55,8 milliárd forint.

Már a 2014-es mérleg alapján is több mint 20 milliárdos tőkepótlásra volt szüksége a Dunaferrnek. A cég 2011 óta összesen több mint 90 milliárd forint veszteséget mutatott ki, miközben a kötelezettségei 222 milliárd forintra híztak. A magyar kormány a válsághelyzetre tekintettel 2013-ban már ajánlatot is tett a Dunaferr megvásárlására. Vételi ajánlatát tavaly is fenntartotta – „segítendő a Dunaferr pénzügyi és gazdasági helyzetének normalizálását” –, amikor 480 millió forint állami munkahelymegtartó támogatásról állapodott meg a céggel. Az pedig vállalta, hogy eláll a korábban kezdeményezett 890, illetve a tavaly áprilisban bejelentett további 300 fős elbocsátási szándékától.

Nyáron arról érkeztek hírek, hogy a vasmű csak fél gőzzel termel. A Dunaferrnél azonban cáfolták, hogy a cég bajba került volna. Azt, hogy a gyár nem működött teljes kapacitással, részben a kereslet alakulásával, részben a beruházásokkal-felújításokkal magyarázták. A Dunaferr akkor azt közölte, hogy az eredményei 2015-ben javultak az előző évekhez képest: 272 milliárd forint bevételt és 2,8 milliárd EBITDA-t (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ért el. Sőt 2016-ban még jobb adatokat, 315 milliárd árbevételt és 5,8 milliárd EBITDA-t vártak. Szakértők ezzel szemben 10 milliárd körüli mérleg szerinti veszteséget becsültek a Világgazdaságnak. Azóta sem derült ki, melyik állítás áll közelebb a valósághoz, részletes beszámoló nem került be a cégbíróságra.

A Dunaferr lapzártánkig nem reagált a Világgazdaság megkeresésére. Nem hivatalos források szerint a formálisan ukrán–orosz hátterű, a ciprusi Nicosiában bejegyzett Steel­hold Limited, valójában az ukrán ISD csoportnak korábban hitelező orosz állami külgazdasági bank, a Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó vasmű tulajdonost vált. A változásról már határoztak, a tőkerendezés ennek az előjátéka. A Világgazdaság oroszországi forrása szerint az orosz milliárdosok közé tartozó, dagesztáni születésű üzletember, Kerimov Szulejman érdekkörébe kerülne a dunaújvárosi vasmű.

ISD Dunaferr Zrt Dunaferr
Kapcsolódó cikkek