A megszűnések mintegy 80 százalékának hátterében a hatósági kezdeményezésű kényszertörlések, illetve kisebb mértékben a felszámolások állnak. Utóbbiak legtöbb esetben kifizetetlen számlákat jelentenek, a kényszertörlés jellemzően pedig az a kategória, ahol a cég már az adatszolgáltatási kötelezettségeit sem teljesíti, az esetleges tartozásokat pedig már szinte esélytelen behajtani rajtuk.
Az Opten munkatársai szerint ezek az eljárástípusok azt jelzik, hogy a hazai cégstruktúra továbbra is nagyon távol van az egészséges szinttől. Sok a behajthatatlan tartozás és a jogi kiskapukkal történő visszaélés. A vállalkozók sajnos sok esetben jóhiszemű üzletvitel mellett is belekényszerülhetnek problémás helyzetbe a cégstruktúra fertőzöttsége és a lánctartozások miatt.
2016 végére 545 ezerre csökkent a cégek száma, és ha ebből az eljárás alatt lévőket leszámítjuk, akkor már csak 488 ezernél áll a magyarországi cégszámláló – olvasható az Opten közleményében.
„A 2016-os cégszám csökkenés mértéke nem érte el a 2015-ös értéket, de összességében még így is közel kétszer annyi cég szűnt meg, mint amennyi alakult. Tehát a korábbi trend megtöréséről azért nem beszélhetünk, sok a számlatartozásból származó és a központi kezdeményezésű eljárás is, a cégalapítási számok pedig mérsékeltek” – mondja Pertics Richárd az Opten szakértője.
Mi várható idén?
2017-ben – nagy részben az adóváltozásoknak is köszönhetően – valószínűleg tovább emelkedik a cégalapítások száma, így az újra visszakerülhet a 30 ezer körüli érték fölé. A cégtörlések tekintetében viszont két ellentétes hatás várható. A kft-k jegyzett tőke emelésére vonatkozó moratórium lejárata növelni fogja, a kényszertörlési hullám csillapodása viszont csökkenteni fogja a törlési számokat. A két hatás miatt sok minden elképzelhető, de vélhetően továbbra is 40-60 ezer körül lesz az éves cégtörlési szám.
