Ha valóban 55 százalékkal emelkedett volna 2010 óta az agrárágazat teljesítménye, akkor ez növénytermesztési, illetve állattenyésztési teljesítményre lefordítva azt jelentené, hogy a búza átlagtermése 8 tonna hektáronként, a kukoricáé 9-10 tonna, és elértük volna a 6 milliós sertésállományt – utalt a kormány által közölt agrárnövekedési adatokra egy nemrég tartott konferencián Kapronczai István. Véleménye szerint önmagában az 55 százalékos növekedés is igaz, ez azonban a bruttó kibocsátás, amelyben benne van az árhatás. Anélkül viszont már csak 28,4 százalékos a magyar mezőgazdaság 2010 óta elért bővülése – mondta az agrárszakértő.
Ha pedig 2008-as bázison számoljuk az agrárium teljesítményét, akkor a számok azt mutatják, hogy a bruttó kibocsátás csak 32,8 százalékkal magasabb a 2008-asnál, miközben két évben is az alatt maradt. Az árhatást kiszűrve pedig még ennél is kevésbé rózsás a helyzet, hiszen így 2016-ra csak 105,4 az érték, vagyis gyakorlatilag szinten maradtunk – mondta Kapronczai, aki szerint érdemesebb hosszabb távon elemezni az ágazat teljesítményét.
Úgy viszont – az agrárátalakulás kezdetének tekintett 1990-et bázisnak jelölve – összességében csökkent a kibocsátás: a növénytermesztés ingadozó teljesítmény mellett néhány százalékkal meghaladja az akkori mértéket, az állattenyésztés viszont annak 60 százalékát sem éri el. A sikersztorinak tekintett növénytermesztés hozamai pedig az agrárszakértő szerint nagyon időjárásfüggők.
Az élelmiszeripar teljesítménye is felemás: 2002-től 2010-ig mintegy 20 százalékkal csökkent az iparág kibocsátása, viszont azóta nő a teljesítménye, de még mindig nem érte el a 2002-es szintet.
A Kapronczai által ismertetett számok alapján nem meglepő, hogy a magyar agrárgazdaság az elmúlt két és fél évtizedben drasztikus pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszer-termelésében. Miközben ugyanis a világ mezőgazdasági termelése az 1989–1991. évek átlagához képest 2013-ra 73 százalékkal bővült, Magyarországé 27 százalékkal visszaesett. Hústermelésünk például a világénak ma már alig több mint 0,3 százaléka, miközben a kilencvenes évtized elején még egy százalék körül volt a részesedésünk – hozott konkrét példát a visszaesésre az OTP agrárszakértője.
Kapronczai szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban, mint az elmúlt években, bár az is igaz, hogy ennek további erősödése nem várható. A mezőgazdasági vállalkozások betétállománya eléri a 600-700 milliárd forintot, míg az élelmiszeripari cégek ennek ötödét birtokolják. Ez már akkora saját forrás, ami a támogatásokkal együtt nagy esélyt ad az agrárágazat felzárkózására.
A termelőknek fel kell készülniük arra, hogy a támogatások csökkenni fognak, és így kell talpon maradniuk. Ennek pedig csak egy módja van: a versenyképesség erősítése a hatékonyság javításával. Ezért ki kell használniuk a fejlesztési lehetőségeket, a kormányzatnak pedig hosszú távon stabil agrárpolitikai környezetet kell biztosítania.
A versenytársak jobban nőnek
A korábban a magyar agrártermékek jelentős exportpiacainak számító, 2004-ben Magyarországgal együtt az Európai Unióhoz csatlakozó országokban erőteljesebb az agrárnövekedés. Ezt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság az EU 24,1 százalékos átlagánál ugyan jobban, 24,6 százalékkal növekedett, de eközben például a lengyelek 52,3, a szlovákok 31,2, a csehek pedig 35,6 százalékkal növelték agrártermelésüket.
