EU-csúcs: ez vár Orbán Viktorra október 23-án Brüsszelben – első körben Fico fékezheti meg Zelenszkijt
Október 23. Magyarországon nemzeti ünnep és munkaszüneti nap. Idén csütörtökre, tehát hétköznapra esik, vagyis az országok többségében dolgoznak az emberek, és a tőzsdéken is zajlik a kereskedés. Nem áll meg az élet az Európai Unióban sem, ahol idén október 23-án összeül az Európai Tanács. Orbán Viktor miniszterelnök korábban elárulta, hogy többször is megkérte Brüsszelt az uniós csúcs időpontjának megváltoztatására, a felvetést azonban figyelmen kívül hagyták, így lesz csütörtökön EU-csúcs és talán még péntekre is átnyúlik.
Az Európai Tanács az Európai Unió tagállamainak államfőit és kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Nem keverendő össze az Európai Unió Tanácsával és az Európa Tanáccsal. Az Európai Tanács elnöke a portugál António Costa, aki 2024. december elsejétől tölti be ezt a pozíciót.
Bár az Európai Tanács ülésének időpontja már korábban ismert volt, António Costa csak október 13-án küldte ki hivatalos meghívólevelét a tagoknak. Ebből a dokumentumból derül ki az ülés pontos napirendje. Eszerint az uniós vezetők amiatt találkoznak most Brüsszelben, hogy megbeszélést folytassanak Ukrajnáról, az európai védelemről, a legutóbbi közel-keleti fejleményekről, a versenyképességről, a lakhatásról és a migrációról.
A biztonság lesz az egyik fő téma az EU-csúcson
Costa indoklása szerint mivel Oroszország továbbra is szakadatlan támadásokat intéz az ukrajnai polgári személyek és a polgári infrastruktúra ellen, az uniós tagállamok vezetői megbeszélést fognak folytatni arról, hogy mely konkrét lépések révén fokozható – az orosz–ukrán háborút lezáró béke előmozdítása érdekében – az Ukrajnának nyújtott támogatás és az Oroszországra gyakorolt nyomás.
A csúcstalálkozón a vezetők megbeszélést folytatnak majd az elkövetkező években nyújtandó pénzügyi támogatásról, ezen belül az Oroszország immobilizált vagyoni eszközein alapuló lehetőségekről is.
Az EU és tagállamai eddig 177,5 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelyből 63,2 milliárd eurót tett ki a katonai támogatás.
Napirendre kerülnek az izraeli háború fejleményei is, vagyis a Sarm es-Sejk-i békecsúcs eredményei, az összes túsz szabadon bocsátása, valamint Donald Trump elnök Gázára vonatkozó békejavaslatának kezdeti szakaszai. Az uniós vezetők a tervek szerint az fogják megvitatni, hogy az EU miként tudja támogatni egyrészt az arra irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket, hogy igazságos és tartós, szilárdan a kétállami megoldáson alapuló béke jöjjön létre, másrészt Gáza újjáépítését.
Az Európai Tanács korábbi ülésein végzett munkára építve megbeszélést folytatnak az EU védelmi készültségéről, valamint a képességfejlesztési projektekre és az irányításra vonatkozó konkrét döntésekről. Az előterjesztések szerint a gyorsan változó geopolitikai biztonsági környezetben az EU határozott lépéseket tett védelmi készültségének megerősítésére és az ez irányú kiadások növelésére, többek között a ReArm Europe terv / Készenlét 2030 és az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) révén.
2024-ben az EU védelmi kiadásai 343 milliárd eurót tettek ki, ami 2023-hoz képest 19 százalékos, 2021-hez képest pedig 37 százalékos növekedést jelent.
A versenyképesség, a lakhatás és a migráció is téma lesz
Nem került le a napirendről az európai versenyképesség kérdésköre sem. Az uniós vezetők ennek vonatkozásában három témát fognak megvitatni: az egyszerűsítést, a zöldátállást és a digitális átállást.
Ezzel összefüggésben a vezetők a következő kérdésekre fognak kitérni:
- Milyen előrehaladás történt az egyszerűsítésre irányuló jogalkotási javaslatok (egyszerűsítési „omnibusz” csomagok) terén?
- Miként érhetők el az EU éghajlat-politikai célkitűzései úgy, hogy közben az iparágak és a polgárok támogatást kapnak a 2050-re megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető úton?
- Hogyan valósítható meg az uniós értékekkel összhangban álló digitális szuverenitás, egyúttal pedig a digitális infrastruktúra védelme és a jövőbeli technológiák kiaknázása?
Az EU-csúcson foglalkoznak a megfizethető lakhatás egyre növekvő társadalmi és gazdasági problémájával is. Ezzel összefüggésben megvitatják, hogy európai szinten hogyan lehet támogatni a nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítéseket. Ez a megbeszélés szab majd irány az Európai Bizottság hamarosan benyújtandó, a megfizethető lakhatásra vonatkozó tervének is.
Végezetül az uniós vezetők arról is tárgyalnak majd, hogy az Európai Tanács 2025. június 26-i ülésén megvitatott, a migrációra vonatkozó, prioritást képező javaslatokat milyen formában lehet alkalmazni. Ezek közé tartozik az uniós jogszabályok végrehajtása, az irreguláris migráció megelőzése, a visszaküldésekkel és visszatérésekkel kapcsolatos erőfeszítések, valamint a nemzeti hatáskörökkel összhangban nyújtott biztonságos és jogszerű lehetőségek.
Fico képviselheti Magyarországot, Zelenszij elkerülheti Orbánt
Mivel Orbán Viktornak a nemzeti ünnep miatt itthon lesznek elfoglaltságai, a magyar miniszterelnök arra kényszerül, hogy hazánk álláspontját mással képviseltesse az uniós csúcs kezdetekor – ebben pedig északi szomszédunk, Szlovákia fog segítő kezet nyújtani.
A kormányfő arról számolt be, hogy a programütközés miatt a magyar álláspontot írásban fogja elküldeni, illetve érkezése előtt egy másik ország képviseli a magyar álláspontot. Orbán Viktor elárulta, hogy ez valószínűleg Robert Fico szlovák miniszterelnök lesz, aki hosszú ideje szövetségese Magyarországnak.
Fico be is jelentette, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson ideiglenesen képviseli Magyarországot is, mivel Viktor Orbán miniszterelnök nem vesz részt az ülés elejétől. A szlovák kormányfő elmondása szerint Magyarország azt kérte, hogy a csúcstalálkozó Ukrajnával kapcsolatos következtetéseit ne egyhangúlag, hanem csak 26 ország hagyja jóvá, Magyarország kivételével.
Említést érdemel még, hogy jelen állás szerint
Zelenszkij elkerüli Orbán Viktort Brüsszelben, noha ő is ott lesz az EU-csúcson.
Ennek oka, hogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt az Ukrajnát érintő napirendi pontok tárgyalásán, mivel a nemzeti ünnep és a Békemenet prioritást élvez, csak az eseményt követően fog Budapestről Brüsszelbe utazni. Eközben Zelenszkij csak az ülés első részében vesz részt, amely kifejezetten az ukrán kérdésekkel foglalkozik, de a csúcs további részén már nem lesz jelen.
