Rég nem látott számú engedélyt adtak ki tavaly
Egy év alatt országosan 2,5-szeresére, Budapesten csaknem a háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma – derül ki a KSH jelentéséből. A tavalyi 31 559-hez fogható mértékre 2008 óta nem volt példa. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egyenesen lakáspiaci fordulatról beszélt, arról, hogy a kormányzati intézkedések, vagyis a CSOK kiterjesztése és a lakásáfa csökkentése pillanatokon belül teljes mértékben kifejtheti hatását, és újra a válság előtti szintre ugorhatnak a számok.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid pedig daruerdők gyors elterjedését vizionálta, jelezve, hogy a beruházóknak egy szűk évük van a projektek előkészítésére. Az 5 százalékos lakásáfa ugyanis csak 2019 végéig él, a lakóházakat még azt megelőzően kell felépíteni és az ingatlanokat értékesíteni.
Éppen ez a sietség látszik a megélénkült keresletre csak fáziskéséssel reagálni képes beruházók üzletpolitikáján. Az építési engedélyek számának megugrása mutatja, hogy biztosra akarnak menni, de majd csak azt építik meg, amire megvan a kapacitásuk, és ami megéri. Most mindkét szempont fontos, az építési költség egy éven belül 30 százalékkal emelkedett. Varga Dénes egykori kormányzati tanácsadó közgazdász, a tavaly nyáron megjelent és egyelőre meglehetősen pontosnak bizonyult Építési piaci prognózis 2017 szerzője a Világgazdaságnak elmondta: egyedül az építési engedélyek számának emelkedési trendjét becsülték igazán alá, de konjunktúrában ez mindig nagy mozgásteret takar. A válságot megelőző tíz évben például 133 ezer olyan lakás hiányzott végül a statisztikából, amelyekre megkérték az építési engedélyt, de azóta sem készültek el. Nagy eltérést mindig a vállalkozói lakásépítés produkál (ez most 39 százalékról 50 százalékra nőtt), a családi házak körében sosincs ekkora különbség a tervezett és a megvalósult mennyiség között.
2016-ban az előző évhez képest az épített lakások száma valamennyi településtípuson nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék) – írta a KSH. Mindeközben a jelentős és egyre jelentősebb problémává váló területi egyenlőtlenségekre kormányszintű megoldást kell találni – figyelmeztet Varga Dénes. Ha elfeledkeznek a lakosság feléről, az nem csak szociális problémaként fog jelentkezni. Jó példa erre Nógrád megye, ahol 24 lakás épült egy év alatt, míg Győr-Moson-Sopronban több mint másfél ezer, és más régiókban is van ilyen végzetes leszakadással fenyegető elmaradás. A gazdaságélénkítés egyik remek eszköze a mindenkori kormányok számára a lakásépítés támogatása. Csakhogy a 2000–2009 közötti időszak hasonló, jó szándékkal elkövetett hibáiból most tanulni kellene, és nem beleszaladni ugyanabba a szakadékba, amely most meg a 2020 utáni lakásépítési piac lenullázódásával, az építési kedvezmények megszüntetése után a kereslet újbóli összeomlásával fenyeget – mondta.
Az égbe szökő lakásépítési számokat szakértők azzal árnyalják, hogy ha készül is a következő időszakban évente 15-20 ezer lakás, ennek a duplája kellene, hogy elkezdődhessen a leromlott lakásállomány tényleges megújulása. Nemrég az Ingatlan.com tette közzé azt a statisztikát, amely szerint az energiatanúsítványok alapján a hazai lakások alig 20 százaléka számít korszerűnek.
