A kormánypárti ukrán sajtó az oroszok nyakába akarja varrni Zelenszkij korrupciós botrányát
Korrupciós válság tombol Ukrajnában: az új kormányfő rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, ahol leváltották a korrupciógyanúba keveredett igazságügy-minisztert, German Galuscsenkót, lemondott az energiaügyi miniszter is, a nagy kérdés, hogy Zelenszkij elnök megússza-e a szekrényből kidőlő korrupciós csontvázakat.
Az amerikai–orosz kapcsolatok – vélhetően – átmeneti lehűlésével együtt mindkét atomnagyhatalom elgondolkodhat az útválasztáson. Elindítani egy második hidegháborút, vagy megpróbálni rendezni a viszonyt, nem nyúlva a legfontosabb premisszához, az atomháború megengedhetetlenségének sziklaszilárd elvéhez. Noha Oroszország egyes médiumai szerint a budapesti amerikai–oroszországi csúcstalálkozó elnapolása Lavrov orosz külügyminiszter lelkén szárad, sokan nem osztják ezt a nézetet. Még akkor sem, ha a moszkvai külügyminisztérium honlapján megjelentettek – kompenzációként? – egy megaméretű (egyórás) álinterjút, amelyben Lavrov az oroszországi külpolitika legfontosabb kérdéseiről mond véleményt.
Brüsszel Ukrajna összeomlásától tart
Európában Montenegrónak kezd elege lenni az EU egyre inkább politikai-személyes érdekeken, semmint objektív feltételek teljesítésén alapuló bővítési politikájából. Filip Ivanovity, az ország miniszterelnök-helyettese komoly figyelmeztetést küldött Brüsszelbe, ha meghiúsul Montenegró csatlakozása, „az EU elveszíti hitelességét”. Mégis az EU vezetése tovább gyorsítja Ukrajna (és az oldalvizén evező kis Moldávia) soron kívüli felvételét.
Brüsszelben tartanak tőle, hogy Kijev katonailag-politikailag összeomlik,
másrészt tovább apad az elkötelezett Ukrajna–EU-tagpártiak aránya az unióban, vagy pedig ezek a vezetők (első sorban a német kancellár és a francia elnök) kibuknak a hatalomból.
Az orosz katonai akciók célja a saját élőerő megkímélése mellett Ukrajna gerincének megroppantása. Ebben a mintegy 700 ezerre becsült ukrajnai intervenciós hadsereg legalább fele részt vesz a kulcsfontosságú Don-medence (Donbász) térségében. Pokrovszknál 150 ezer katonát vontak össze.
Zelenszkij magabiztos, sajtója az oroszokat vádolja
Eközben Ukrajna magabiztosabb, mint valaha (legalábbis első számú vezetőjének a magatartása ezt sugallja). A kormányhű sajtó, például az Ukrajinszka Pravda közvetve Oroszországot, illetőleg a hozzá kötött köröket vádolja az energiaszektorban feltárt, igen magas szintű kapcsolatokat feltételező korrupciós, pénzmosó bűnözői struktúrák kiépítésével, működtetésével. Az Ukrajinszka Pravda két verziót is feltár, „biztos, ami biztos” alapon, és annak tudatában, hogy az egyik séma úgyis bejön.
Mégis, a NABU, Ukrajna legfőbb korrupcióellenes hivatala Mídász Műveletként ismert korrupciófeltáró akciójáról részleteket szivárogtatott ki az Ukrajinszka Pravdának. Öt embert vettek őrizetbe a NABU detektívjei. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy a NABU-emberei nemcsak a fő gyanúsítottnál, a Zelenszkij-közeli Mindicsnél, hanem German Galuscsenko – időközben leváltott – igazságügy-miniszternél is tartsanak házkutatást. Eszerint
Galuscsenkónál találtak valamit, és Zelenszkij belső pozíciói gyengülnek.
- A lapban közöltek szerint a mídászosok feltárták, hogy a sötét ügyletek mögött a szálakat Andrij Gyerkacs, korábbi parlamenti képviselő és családja mozgatják.
- Gyerkacs annak idején átállt az orosz oldalra.
- Az Ukrajinszka Pravda azonban duplán óvatos. Annyit ír, hogy csak a helyszín köthető a Gyerkacs családhoz. Másfelől a Mídász-vizsgálat legcsiklandósabb részleteit az Ekonomszka Pravda lapból veszi át, onnan idézi.
A moszkvai szál
Maga a pénzmosás folyamatában, amelynek során az Enerhoatom, Ukrajna állami atomenergia-társasága pénzeit, illetve az Enerhoatom klienseinek korrupciós pénzeit mosták tisztára, egy meg nem nevezett cég (vagy más vállalkozás) foglalkozott a témával. A cég a Gyerkacs családhoz köthető kijevi belvárosi irodahelyiségekben működött. A pénzmozgásokat többségükben Ukrajnán kívül bonyolították le. Mint az Ekonomszka Pravda cikkéből kiderül, két ember – kódnevük Tenor és Roket – intézték a gyalogmunkát.
Mint az egyik rögzített beszélgetésfoszlányból kiderült, az ukrán pénzkifizetések „fehérre mosása” kiterjedt még Moszkvára is.
Elemzők hajlanak rá, hogy a kijevi kormánysajtó aktivitását, a Gyerkacs-vonal előtérbe tolását annak a szándéknak is betudják, hogy eltereljék a figyelmet a másik vonalról, Timur Mindics üzletember, Vladimir Zelenszkij ukrán elnök régi kapcsolata ellen folyó NABU-vizsgálatról. Timur Mindics valamikor Zelenszkij üzlettársa volt a mai államelnök által alapított ukrán tévéprodukciós társaságban, a Kvartal-95-ben. Mindics – aki tulajdonos a Kvartal-95-ben, órákkal azelőtt, hogy a Kvartal-95-ben elkezdődött volna a vizsgálat, külföldre távozott.
Zelenszkij „pénztárcája”
A The Kyiv Independent Ukrajnában megjelenő angol nyelvű lap saját forrásaira hivatkozva jelenti, hogy a Mindics ellen még az idén nyáron indított vizsgálat volt az egyik tényező, amely a kijevi hatóságokat a NABU felszámolására ösztönözte. Mindics korábban az Ihor Kolomojszkij ukrán oligarcha vezette „ellencsapatban” játszott, később elhagyta őket.
A NABU és a másik hasonló intézmény, a SAP felszámolását leállították, de a háttérről, a különféle érdekcsoportok belső hatalmi harcairól kevés információ szivárgott ki.
Sem Timur Mindics sajtóemberei, sem a kijevi elnöki médiaszolgálat nem válaszoltak a The Kyiv Independent megkeresésére, hogy kommentálják a történteket.
Hogy érdemes az ukrán kormánypárti sajtó árnyalatait is felmérni, azt a Karlszon-történet jelzi. A Dzerkalo Tizsnya hetilap, amely Kijevben jelenik meg, de a lapnak van egy függetlenségre törekvő vonása, ugyanabból az alapanyagból dolgozva, mint az Ukrajinszka Pravda, vagy a többi lap, azt írja hogy a pénzmosást végző rejtélyes szervezet feje Timur Mindics, azaz Karlszon – akit bizalmasan csak úgy hívnak: Zelenszkij „pénztárcája”, legalábbis a moszkvai gazeta.ru portál szerint. Karlszon vagy Izraelben, vagy Ausztriában bújkálhat.
