A bizottsági tájékoztatás szerint a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és szervezetekhez egyre több panasz érkezik azoktól a fogyasztóktól, akik a közösségi média weboldalait használva csalás vagy megtévesztés célpontjává váltak, vagy akikre nézve egyes szolgáltatási feltételekben nem tartják tiszteletben az uniós fogyasztóvédelmi jogot.
A közösségi médiát üzemeltető vállalatoknak (például: Facebook, Twitter, Google+), amennyiben weboldalaikon a fogyasztók félrevezetésére alkalmas, megtévesztő tartalmakról tudomást szereznek, el kell távolítaniuk azokat.
Ilynek lehetnek a fogyasztóktól kicsikart fizetésekkel kapcsolatos megtévesztések, az olyan előfizetési csapda, amikor felajánlják a fogyasztóknak az ingyenes kipróbálás céljából történő regisztrációt, de nem adnak világos és elegendő információt, a hamis termék forgalmazása. Vagy éppen az olyan hamis akciók, amelyek olcsón kínálnak egy terméket, de éves szinten több száz eurós rejtett előfizetéseket vonnak maguk után.
Ezzel összefüggésben a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságoknak közvetlen és egységes kommunikációs csatornával kell rendelkezniük, amelyen az ilyen jellegű jogsértéseket jelezhetik a közösségi média üzemeltetőinek, és elérhetik a tartalom eltávolítását, valamint tájékoztatást kaphatnak a jogsértésekért felelős kereskedőkről.
