Olyan módon alakul át Budapest és vonzáskörzetének utasforgalma, ami felértékelheti a munkahelyek és a lakóhelyek között útba eső kereskedelmi egységeket, illetve ezek beindítására sarkallja a kereskedőket. A lakosság időt takaríthat meg, ha a vásárlásait és egyéb ügyeit egy helyen intézheti, és előnyös számára, ha e helyszínek a szabadidős tevékenységéhez is kapcsolódnak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatta például, hogy elmúlt a gazdasági válság hatása az agglomerációból Budapestre autóval utazók száma szempontjából. 2016-ban ugyanúgy napi 275 ezer gépkocsi érkezett a fővárosba, mint 2008-ban, míg a közbeeső években eltűnt 25-35 ezer autó.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint abban az évben mindennap 1,34 millió ember ingázott, ennek 17 százaléka Budapest és a lakhelye között. Míg 1990-ben a fővárosban dolgozók 18 százaléka lakott vidéken, 2011-ben már közel a negyede. A KSH kimutatta külön-külön a Pestre és a Budára bejárók arányának növekedését, továbbá azt is, hogy elsősorban mely településekről érkeznek a dolgozók.
Érdekes változás az is, hogy országosan – részben az autók számának növekedése miatt – egyre nő a napi közlekedésben részt vevők száma, ezen belül azoké is, akik a korábbinál hosszabb időt töltenek úton.
