Drágul a magyar dolgozó

A világgazdasági válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely az Európai Unióban és az eurózónában, mint tavaly. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban 1,8 százalékos volt az üres álláshelyek aránya a tavalyi negyedik negyedévben, a valutaövezetben pedig 1,7 százalékot mértek. Magyarországon az EU-átlagnál magasabb, 1,9 százalékos volt a ráta, ennél csak hat tagállamban mutattak ki magasabb arányt. (Csehországban mérték a legmagasabb arányt, 3 százalékosat, míg Görögországban a legalacsonyabbat, 0,3 százalékot.)

Magyarországon 2016 végén 55 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, ami több mint 11 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest. A munkaerő iránti kereslet folyamatosan növekszik, miközben a vállalatok és szakmai szervezetek arra panaszkodnak, hogy nem találják meg a képzett dolgozókat. A vállalatok a fizetések emelésével próbálják csábítani a megfelelően képzett szakembereket, ennek következtében a tavalyi utolsó három hónapban 6,3 százalékkal nőtt a munkaerőköltség 2015 negyedik negyedévéhez képest, ennél gyorsabban csak négy országban drágult a dolgozók foglalkoztatása. Romániában 12 százalékkal emelkedett, Litvániában is két számjegyű növekedést láthattunk, de Lettországban és Bulgáriában is 8 százalékos emelkedést tapasztalt az Eurostat. Az EU-átlag két százalék alatti, vagyis a régiós országokban jóval gyorsabban nő a munkaerőköltség, ezt pedig nem olyan lépések okozzák, mint az adóemelések, hanem a fizetések gyors növekedése.

Magyarországon azonban az egy órára jutó munkaerőköltség ezzel együtt is relatíve alacsony. Habár összehasonlító adatok csak 2015-ig állnak rendelkezésre, akkor 7,5 euróba került egy magyar dolgozó foglalkoztatása (a bérével és a közterhekkel együtt), ami mélyen alatta marad az EU 25 eurós átlagának, és csak Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária volt mögöttünk. Igaz, az egy főre jutó GDP-ben és termelékenységben előttünk járó Szlovákiában és Csehországban is „csak” 10 euróba került az egy órára jutó munkaerőköltség, a hozzánk hasonló fejlettségű Lengyelországban 8,6 eurót tett ki. Innen nézve a magyar bérek felzárkózása folytatódhat, a cégek növekedése szempontjából a kérdés már leginkább az, hogy lesz-e elég hadra fogható munkaerő magasabb bérek mellett.

A KSH adatai alapján a feldolgozóiparból 15 ezer munkavállaló hiányzott tavaly október és december között, ami 3 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Még kellemetlenebb a helyzet az építőiparban, ahol a termelés robbanására lehet számítani a tavalyi hanyatlás után, itt 2500-an hiányoznak a 2015. negyedik negyedéves 1500 után. (A számok jelentősen alulbecsültek, mert csak a bejelentett álláshelyeket számlálják, de a tendencia egyértelműen növekvő.) Az építőiparban a cégek 40-50 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra mint a termelés elsődleges gátjára, ezért kérdés, hogy a beömlő EU-forrásokkal és a lakásépítési boommal egyszerre hogyan küzd meg az ágazat. Az üres álláshelyekre vonatkozó adatok alapján súlyos a munkaerőhiány a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szállítás-raktározás ágazatban, de az adminisztratív munkára sem igazán találnak megfelelő munkavállalót.

A feldolgozóiparban már a cégek 75 százaléka panaszkodott arra az idei első negyedévben, hogy a termelés legfontosabb korlátja a munkaerő hiánya. Az Eurostat felmérése szerint egy negyedévvel korábban még 71 százalékon állt a mutató, egy évvel korábban pedig 50 százalékot mértek. A szolgáltató szektorban azonban a július–szeptemberi 40 százalékról 30-ra csökkent az arány. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint ez akár már a jelentős idei béremelések hatása is lehet, de korántsem biztos, hogy tendenciaszerű lesz a csökkenés.

a garantált bérminimum, valamint a munkaerőhiány okozta béremelések hajtanak. Januárban 10 százalékkal nőttek a keresetek, és elemzők szerint az egész évben hasonló dinamikára lehet számítani,

a költségek növekedését azonban részben kompenzálja a járulékcsökkentés.

a garantált bérminimum, valamint a munkaerőhiány okozta béremelések hajtanak. Januárban 10 százalékkal nőttek a keresetek, és elemzők szerint az egész évben hasonló dinamikára lehet számítani,

a költségek növekedését azonban részben kompenzálja a járulékcsökkentés.-->