Kabátlopási ügyben a Galldorf Zrt.?
Büntetőjogi intézkedést foganatosított a Galldorf Zrt.-vel szemben a Csongrád Megyei Főügyészség – vette észre a Világgazdaság a Cégközlönyben. Az ügyészség megkeresésünkre arról számolt be, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Csongrád megyei vizsgálati osztálya nyomoz a megyei főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A cégre kiszabható pénzbírság biztosítására a főügyészség indítványozta a zár alá vétel elrendelését.
Mint korábban megírtuk, a társaság lényegében családi vállalkozásként működik. Egyik tagjával, Popovics Tamással kapcsolatban nyomozás indult, és előzetes letartóztatásba helyezték. A NAV korábbi közlése szerint az év elején a pénzügyi nyomozók hét megyében és a fővárosban, 58 helyszínen tartottak házkutatásokat, amelyek során követeléseket, ingatlanokat, járműveket, illetve bankszámlán lévő pénzt és a gyanúsítottaknál fellelt készpénzt is zároltak. Intézkedésükkel az 540 milliós vélelmezett kár teljes egészében megtérülhet. A gyanú szerint a bűnszervezet cseh és horvát társaságoktól vásárolt szójaolajat és -darát, majd a magyar cégeken keresztül átszámlázták, hogy a külföldi beszerzést eltitkolják, és így csökkentsék fizetendő áfájukat. Az Opten szerint P. Tamás résztulajdonát is lefoglalták a Gabona-4 Kft.-ben. Az ügyben a nyomozó hatóság a közelmúltban 13 gyanúsítottat hallgatott ki, tizenegyen előzetes letartóztatásban vannak.
„Való igaz, hogy a Galldorf érintett a nyomozásban, s az is, hogy a cég működőképességének fenntartása mellett egyes vagyontárgyaira elidegenítési tilalmat rendeltek el” – közölte Popovics László, a zrt. alapító-résztulajdonosa. Mint mondta, a nyomozó hatóság minden gyanúsítását tagadják, és fellebbezéssel éltek. Különösen érthetetlennek nevezte a gyanúsítás lényegét, amely szerint a Galldorf a közösségi termékbeszerzést eltitkolva csökkentette a befizetendő áfa összegét. „A közösségi termékbeszerzés esetén a fordított áfaszabály miatt a beszerzéskor nem is merülhet fel áfafizetési kötelezettség. Ezzel szemben a belföldi beszerzés során a vevő megfizeti az áru teljes áfatartalmát, ahogy ezt cégünk is megtette.”
Popovics László elmondása szerint cégük 19 éves működése alatt kiemelt figyelmet fordítottak a közterhek és köztartozások maradéktalan megfizetésére. Az adóhatóság által kifogásolt esetben is így volt: az áru importjában nem vettek részt, az árut magyar cégtől vették és az áfát maradéktalanul megfizették – szögezte le. „Arra viszont – bármely más kereskedő céghez hasonlóan – nem lehetett rálátásunk, és jogunk sem volt ellenőrizni, hogy az importőr az áru eladása után befizette-e az áfát. Ez különös tekintettel igaz abban az esetben, ha cégünk nem is az importőrtől, hanem már belföldi kereskedőtől vásárolja meg az árut” – fejtette ki. Sajnálatosnak nevezte, hogy ebbe a csapdába bármelyik forgalmazó és felhasználó cég bármikor beleeshet, és viselheti az ezzel járó bélyeget és esetleges vagyonvesztést.


