A 2015-ös egészségügy kiadások GDP-hez viszonyított aránya megegyezett a 2014-es adatokkal, 7,1 százalékot tett ki mindkét évben, 2011-től azonban folyamatos csökkenést mutattott ki a KSH.
A 2005-2008 közötti egészségügyi kiadások aránya 0,9 százalékponttal mérséklődött, míg 2011-től 2014-ig 0,4 százalékpontos csökkenés látható. A KSH jelentése szerint a csökkenés a gazdasági visszaesés miatt intézkedéseknek, a költségvetési szigornak és a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításának tudható be.
Az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások reálértéke 2007 és 2009 között tovább csökkent, és a 2011-es évet követően a volumenváltozásához hasonló ívet írt le. A 2012–2013-ban még negatív előjelű változás 2014-ben pozitív tartományba került, 2015-ben elérte a GDP-növekedés mértékét – írja a KSH.
Kevesebbet költünk, mint az EU-ban
A magyar háztartásuk jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre (a hivatal a becsült hálapénzt is beleszámolja). A KSH azt írja, ezen a téren lassú elmozdulás látszik, melyben az is közrejátszott, hogy míg a fogyasztóiár-index 2014–2015-ben negatív volt, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások fogyasztói ára 3–4 százalékkal nőttek.
Az egy lakosra jutó kiadás hazánkban tavaly előtt 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt. Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP arányának tekintetében is az alsó harmadban foglaltunk helyet, az EU-28 átlag itt 9,9 százalék.
Svájc van az élen
A jelentés szerint, a bruttó hazai össztermékhez viszonyított egészségügyi kiadás három európai uniós országban éri el, illetve haladja meg kismértékben a 11 százalékot: Németországban, Svédországban és Franciaországban, de Európában egy nem uniós ország, Svájc a listavezető (11,5 százalék).
A magyar adatokhoz hasonló számokat regisztráltak Szlovákiában, de a GDP-arányos kiadás Horvátországban és Romániában, valamint Lengyelországban is alacsonyabb.
Az elmúlt évtized gazdasági válsága az uniós országok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyre fordított kiadások reálértékére. A 2007–2009-ben bekövetkezett visszaesés után a kiadások reálértéke hazánkban 2012-ben ismét csökkent, és bár 2013 után betagolódni látszik a visegrádi országok változásának átlagába, a 2005-ös bázisév szintjét még nem érte el.
