Túl drágák voltak az útépítések

A 2007–2013-as uniós ciklus kifizetései révén 2015-ben 2,1 százalékát tette ki a magyar GDP-nek a közlekedési infrastruktúra, ugyanez az arány 1,7 százalék a mezőgazdasági termelők támogatásánál, 1,4 százalék a környezeti infrastruktúránál – derült ki a KPMG tegnap publikált hatástanulmányából. Ez a három terület indukálta egyúttal tavalyelőtt a beruházások legnagyobb részét: 13,1 százalékot az út- és vasútépítésekre összpontosuló közlekedés, 7,3 százalékot a környezeti infrastruktúra, 7 százalékot az agrárium. Összesen 3787 milliárd forintnyi közlekedési beruházás valósult meg, amely mögött 3042 milliárd EU-s támogatás állt. A 2009 és 2012 közötti alacsony építőipari teljesítmény után a hirtelen megnövekvő igények költségnövekményt is okoztak, így a projektek drágábban és kevésbé hatékonyan valósultak meg.

Az agrártermelőknek juttatott 3714 milliárd forint 85 százaléka normatív alapon, 15 százaléka beruházásokra került a gazdálkodókhoz. A közepes méretű gazdaságok egységnyi támogatás hatására 80 százalékos többletet generáltak a bruttó hozzáadott értékben, míg a nagy gazdaságok csak 10 százalékot. A környezeti infrastruktúrán belül 529 milliárd forint jutott szennyvízgazdálkodásra, 331 milliárd hulladékgazdálkodásra, 270 milliárd ár- és belvízvédelemre.