Az alacsony likviditás fékezi a hazai áramszolgáltatókat

Az ÉMÁSZ közgyűlése 1400 forintos, az Elmű közgyűlése pedig 1500 forintos részvényenkénti osztalékot hagyott jóvá hétfőn – a kifizetését mindkét társaság május 10-én kezdi. Az eltérő árfolyam miatt így egyaránt 6 százalékos az azonos tulajdonosi körhöz tartozó két áramszolgáltató osztalékhozama. Bár ez a jelenlegi kamatkörnyezetben kifejezetten csinos hozamnak mondható, mégsem okozott nagyobb izgalmat a parketten, miután az Elmű közkézhányada még az 5 százalékot sem éri el, de az ÉMÁSZ-é is 10 százalék alatti.

 [caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Koncz György[/caption]

Tulajdonképpen azt is csak találgatni tudjuk, hogy vajon miért van még tőzsdén a két társaság. Lehetséges, hogy a részvények több mint felét itt is, ott is birtokló német RWE konszern, a közel 25-25 százalékos másik német nagy tulajdonos, az RnBW miatt, vagy a harmadik nagy tulajdonos, a magyar MVM állami érdekeltségére tekintettel nem megy bele egy nyilvános ajánlattételbe. A jelenlegi tulajdonosi struktúra mellett hónapokig nem történik semmi a két energiapapír piacán.

Kétezer forintnál is szűkebb volatilitást láttunk az elmúlt egy évben a 22 ezer forint, illetve 25 ezer forint körül jegyzett két részvény piacán – mondta Miró József, az Erste vezető elemzője. Hozzátette: nem lepte meg az 5 százalék fölötti osztalékhozam, hiszen az ÉMÁSZ 7,305 milliárd forintos konszolidált adózott eredménye kifejezetten jónak mondható, de az Elmű 15,764 milliárd forintos eredménye sem tekinthető rossznak.

A piaci alapú áramértékesítés kedvezően alakult, míg a lakossági ügyfélkört már leválasztották, így a rezsicsökkentés nem érinti a két társaságot. Vagyis tartósan eredményesen gazdálkodhatnak. Ám az alacsony közkézhányad és az ebből adódó likviditási deficit nem kedvez a befektetőknek. Így nem igazán várhatunk növekedési sztorit.