Értelmetlennek, és a következő két évre a szakképzettekre előirányzott, több mint 40 százalékos kötelező minimálbér-emelés időszakában érthetetlennek tartja a szervizdíj bevezetését a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége – jelezte Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy a 2005-ben legalizált felszolgálási díj kapcsán hajdan arról volt szó, hogy a hagyományosan borravalós szakmák közül a pincéreké az első, de nem az utolsó, ahol a kifehérítés szándékával törvénybe emelik a jövedelem e formáját.
A taxis, a fodrász és más borravalós szolgáltatási ágban azóta sem került sor további lépésekre, a vendéglátás azonban ismét terítékre kerül, alighogy megtörtént az áfacsökkentés első lépése, gyakorlatilag kötelező áremelésre kényszerítik a vállalkozásokat – hangoztatja Antalffy Gábor, aki szerint a munkaerőhiány ellen már amúgy is komoly béremelésekkel tudnak csak fellépni. Egy forgalmas balatoni étteremben a szakács több mint 400 ezer, a felszolgálók meg 200-250 ezer forint feletti fizetést kapnak. Antalffy Gábor szerint legálisan.
Nem így látja az általános helyzetet a kötelező szervizdíjat támogató, a munkavállalókat képviselő Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke, Várnai Zsuzsanna, aki kiemelte: a vendéglátásban dolgozók döntő többségét hivatalosan továbbra is minimálbérért foglalkoztatják, amiből se táppénzük, se nyugdíjuk nem lesz, miközben nehéz munkakörülmények között dolgoznak. A szervizdíjról rendelkező hatályos törvényben már most is benne van, hogy ahol azt bevezették, ott a felosztás szabályairól és mértékéről a munkavállalói érdekképviselettel kell egyeztetni. Hasonló, de általános érvényű megoldáson dolgozik a szakszervezet annak érdekében, hogy a szervizdíjból befolyó profitból minden munkakörben egyaránt, szabályozott módon részesüljenek a dolgozók.
A profitot kell megosztaniuk, nem kell a saját zsebükbe nyúlniuk a vendéglátósoknak, akiknek egy része éppen azért ellenzi a szervizdíj kifehérítését, mert az most komoly versenyelőnyt jelent a kizárólag hivatalosan működni képes, nagy szervezetekkel szemben, amelyek nem tudják dolgozóikat zsebből jutalmazni, viszont tekintélyes adót fizetnek be a költségvetésbe. Az idei éttermi áfacsökkentés jövő évi folytatásának is feltétele, hogy abból béremelésre is költsenek a vállalkozók. Ám egyelőre nem látni, hogy történt volna bármi – mondta a szakszervezeti vezető, utalva arra, hogy nyilvánvalóan nem hiteles, hogy ott, ahol komoly verseny folyik a dolgozókért, tízezrek még mindig minimálbérért dolgoznak.
A múlt héten bombaként robbanó hír kapcsán a javaslattevő szervezet, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége gasztronómiai társelnöke, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, Hamvas Zoltán lapunknak elmondta, következetesen fogják képviselni a szervizdíj kötelezővé tételét. A 8–15 százalékos mérték a gyakorlathoz igazodik, jelenleg is 10–15 százalékot számítanak fel, ahol bevezették. Nincs felmérés arról, hogy hány étterem alkalmazza önként, és mennyi pénzt osztanak szét. De miután ez a számlán is külön szereplő tétel, jól nyomon követhető, hogy a dolgozók kapták-e meg jövedelemként.
