Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi szolgáltatások, a nemrégiben alakult magyar Sharing Economy Szövetség pedig a hazai felhasználói szokások kapcsán a június 4 és 11. között megrendezett Global Sharing Week (Nemzetközi Közösségi Hét) alkalmából nem reprezentatív felmérést készített a témában.
A kutatás szerint a megkérdezettek közel harmada (32 százalék) számolt be arról, hogy esetenként vagy rendszeresen használ valamilyen közösségi szolgáltatást. A legtöbben a hazánkban már nem aktív Ubert, illetve az Airbnb-t és a MOL Bubit használták már a különböző közösségi szolgáltatások közül.
A felmérés rámutat arra, hogy egyelőre elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező, városi lakosság körében terjedt el a közösségi gazdasági szolgáltatások használata. E csoport kétharmada használ időnként vagy rendszeresen valamilyen közösségi szolgáltatást. Ellentétben a középfokú vagy alacsonyabb végzettségű kisvárosi lakossággal, mely körében viszonylag még ismeretlenek a sharing economy szolgáltatások, 81 százalékuk még nem is hallott ezekről.
A közösségi szolgáltatások előnyei kapcsán a legtöbb megkérdezett a kedvezőbb árat, a gyorsaságot és a könnyű elérhetőséget emelte ki, míg hátrányként a szolgáltatóval és a sharing economy szolgáltatások esetében szinte kizárólagos online fizetéssel szembeni bizalmatlanságot, illetve információhiányt nevezték meg.
A felmérésben a Szövetség arra is kíváncsi volt, hogy milyen hatása van a közösségi szolgáltatásoknak a gazdaságra általánosságban, melyre válaszul a megkérdezettek az árverseny kialakulását, a jobb erőforrás-kihasználást, illetve az élénkítő hatást emelték ki.
