Feltámadt a háború az Xbox és PlayStation között, vége a jóvilágnak: drágulnak a konzolok, újból hódítanak az exkluzív címek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKomoly áremelést jelentett be a Microsoft: augusztus 1-jétől világszerte drágulnak az Xbox konzolok, a 2 terabájtos modell pedig eltűnik a kínálatból. A 512 gigabájtos változatok ára 100 dollárral, vagyis nagyjából 31 ezer forinttal, az 1 terabájtos modelleké pedig 150 dollárral, mintegy 47 ezer forinttal emelkedik. A vállalat a memória- és adattároló chipek drágulásával indokolja a döntést.
A Microsoft közlése szerint az elmúlt hónapokban még próbálták elkerülni az újabb áremelést, de a beszállítókkal folytatott tárgyalások sem hoztak megoldást. A cég azt állítja, hogy a konzolok számára kulcsfontosságú memória- és tárhelykomponensek ára több mint két és félszeresére nőtt, és 2027 őszére újabb duplázódást várnak. Ez különösen érzékenyen érinti a konzolgyártókat, mert a játékkonzolokat hagyományosan nem nagy haszonkulccsal, sokszor kifejezetten önköltség alatt értékesítik, a profitot pedig a játékokból, előfizetésekből és digitális vásárlásokból termelik ki.
Az új amerikai árak alapján
- a legolcsóbb Xbox Series S is 499,99 dollárba, nagyjából 156 ezer forintba kerülhet,
- míg az Xbox Series X digitális változata 749,99 dollárra, vagyis mintegy 234 ezer forintra,
- a lemezes verzió pedig 799,99 dollárra, körülbelül 249 ezer forintra drágulhat.
A Microsoft helyzete azért különösen kényes, mert nem ez az első áremelés. A vállalat tavaly októberben már 20–70 dollárral drágított az Egyesült Államokban, most viszont ennél jóval nagyobb, globális áremelés jön. Ez könnyen visszafoghatja az új vásárlókat, különösen akkor, amikor a konzolgeneráció már a ciklusa második felében jár.
Nem csak az Xbox drágult, a Sony is küzd
A Sony sem úszta meg: áprilisban a PlayStation 5 is jelentősen drágult . Az Egyesült Államokban a lemezes PS5 ajánlott ára 649,99 dollárra, vagyis nagyjából 203 ezer forintra, a digitális kiadásé 599,99 dollárra, mintegy 187 ezer forintra, a PS5 Próé pedig 899,99 dollárra, körülbelül 281 ezer forintra nőtt. Európában a standard PS5 ára 649,99 euró, a digitális verzióé 599,99 euró, a PS5 Próé pedig 899,99 euró lett. A Sony szintén a globális gazdasági nyomással és az alkatrészköltségekkel magyarázta a lépést.
A két nagy konzolgyártó tehát ugyanazzal a problémával küzd:
drágább lett a hardver, miközben a vásárlók árérzékenyebbek.
űA memóriahiányt részben az is súlyosbítja, hogy az AI-adatközpontok hatalmas mennyiségben szívják fel a magasabb árrésű chipeket, így a fogyasztói elektronikai gyártók rosszabb alkupozícióba kerültek. Ez nemcsak a konzolokra igaz, hanem az egész technológiai iparra, de a játékgépeknél különösen fájdalmas, mert az üzleti modell eleve arra épül, hogy a hardver ára hosszú idő után csökken, nem pedig emelkedik.
Visszatér a régi recept: az exkluzív játékok
A drágulás mellett az idei év másik látványos fordulata, hogy a Sony és a Microsoft is újra erősebben támaszkodik az exkluzív játékokra. Ez üzletileg teljesen érthető: ha egy konzol drágább lett, sokkal erősebb indok kell arra, hogy valaki éppen azt a gépet vegye meg.
A Microsoft az elmúlt években egyre nyitottabbá vált a többplatformos megjelenésekre, több Xbox-játék is eljutott PlayStationre. Phil Spencer, a Microsoft Gaming korábbi vezetője még azt is kimondta, hogy a klasszikus konzolháborúnak vége, mindenki nyitottabb lett arra, hogy a másik platformján is megjelenjenek a játékok.
Idén azonban már látványosan óvatosabban kezeli ezt a stratégiát. A júniusi Xbox Games Showcase után a cég hivatalosan közölte, hogy a Gears of War: E-Day és a Clockwork Revolution Xbox-konzolexkluzív lesz, ráadásul nem időszakos exkluzivitásról beszélnek. Ez fontos üzenet:
a Microsoft nem adja fel a többplatformos bevételeket (mert PC-re is megjelennek a játékok), de a legerősebb márkáival ismét okot akar adni arra, hogy valaki Xboxot vegyen.
A Sonynál ez kevésbé meglepő, hiszen a PlayStation mindig is erősebben épített az exkluzív címekre. Az idei kommunikációban ugyanakkor újra hangsúlyosabb lett, hogy a PS5 saját játékai és konzolhoz kötött megjelenései adják a platform egyik legfontosabb vonzerejét. A júniusi State of Play több mint egyórás bemutatót ígért PS5-re érkező játékokról, a PlayStation hivatalos anyagai pedig 2026 egyik legfontosabb érkező címeként kezelik például a Marvel’s Wolverine-t.
Meggyőző játékok kellenek a drága konzolokra
A stratégia mögött egyszerű a logika: egy drága konzolt nehezebb eladni pusztán jobb felbontással, gyorsabb töltési idővel vagy erősebb hardverrel. Az igazi húzóerőt továbbra is azok a játékok jelentik, amelyeket máshol nem, vagy csak sokkal később lehet játszani. Ezért térhet vissza az exkluzivitás akkor is, ha közben a kiadók egy része szívesen keresne pénzt minél több platformon.
A Microsoftnak különösen nehéz egyensúlyoznia.
A Game Pass, a PC-s jelenlét és a PlayStationre kiadott Xbox-játékok rövid távon bevételt hozhatnak, de ha túl sok nagy cím jelenik meg rivális platformokon, az gyengíti az Xbox konzolok egyediségét.
A Sony ezzel szemben sokáig megengedhette magának, hogy később PC-re vigye a nagy exkluzívokat, de a PS5 áremelése után neki is fontosabb lett, hogy a saját konzolja mellett legyenek egyértelmű érvek.
Első ránézésre ez a helyzet mindenkinek kedvez, csak a játékosoknak nem. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a PlayStation és Xbox közötti klasszikus konzolháború során remek játékok jelentek meg, főleg azért, mert a stúdiók tudták, mekkora a tét. Az Xbox a Game Pass-szel elkényelmesedett, a PlayStation pedig kevesebb, de nagyobb költségvetésű címmel próbált hódítani, több-kevesebb sikerrel.
Amennyiben mindkét fél újból a saját konzolja felé szeretné terelni a játékosokat, úgy most megint rá kell találniuk arra a receptre, amire a Microsoft az Xbox 360, a Sony pedig a PlayStation 2 és 4 korszakában már ráérzett.
