A Balatonnál ingatlant adni-venni – csak türelmeseknek való játék nagy téttel

A Balaton-parti és Balaton környéki ingatlanok medián négyzetméterára 890 ezer forint körül alakult az év első öt hónapjában, szemben az országos 750 ezer forinttal. A különbség közel 18 százaléknyi volt balatoni lakások és házak javára. A drágulás üteme ugyanakkor valamivel visszafogottabb volt: a balatoni négyzetméterár egy év alatt 16,8 százalékkal emelkedett, miközben országosan 18,7 százalékos volt a növekedés. A Balaton körüli piac így továbbra is jóval az országos átlag felett árazódik, de az árelőnye az elmúlt egy évben kissé csökkent. A legfeltűnőbb eltérés nem is az árban, hanem a piac tempójában van. Egy balatoni ingatlan eladása idén a januártól májusig tartó időszakban jellemzően 144 napot vett igénybe, szemben az országos 95 nappal. A vevők alkupozíciója is erősebb: a Balatonnál az irányárhoz képest jellemzően 5,6 százalékos engedménnyel zárultak az ügyletek, országosan ez 3,5 százalék volt.

El kell felejteni a balatoni lakáspiacot: itt nyaralópiacról van szó 

„A Balaton nem lakáspiac, hanem nyaralópiac, és ez minden számban tükröződik" – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője friss elemzésüket kommentálva. „Aki itt vásárol, ritkán szorítja az idő: nem költözni akar, hanem befektetni vagy második otthont szerezni. Ezért a vevő türelmesen kivár, az eladónak pedig reálisan kell áraznia, különben hónapokig állhat a hirdetés. 

– tette hozzá.
A vevői kör összetétele is élesen elválik az országos képtől. A balatoni vásárlók 62 százaléka befektetési céllal vett ingatlant, miközben országosan ez az arány 20 százalék. Fordítva igaz az első lakásukat vásárlókra: a tónál a vevők 8 százaléka tartozott ebbe a körbe, országosan viszont 34 százalékuk. Az itteni vásárlók jellemzően idősebbek – a negyvenes és ötvenes korosztály a meghatározó a körben –, és az átlagosnál több közöttük a vállalkozó. 

A kínálatban a tó körül a házak és a nyaralók viszik a főszerepet: idén az értékesítések 60 százaléka ház volt, szemben az országos 50 százalékkal, új építésű ingatlan pedig alig fordult elő. A piacon belül is markáns a megosztottság:

• a parti társasházi lakások négyzetméterre vetítve drágábbak és gyorsabban gazdára találnak, míg 
• a kerttel, telekkel kínált nyaralóházak lassabban, nagyobb alku mellett kelnek el.
  Településszinten a megszokott rangsor él tovább. A prémiumszegmenst továbbra is Tihany, Balatonfüred és a déli parton Zamárdi húzza, ahol a négyzetméterár jellemzően egymillió forint felett, a legjobb fekvésű ingatlanoknál azt többszörösen meghaladva alakult. 

A középmezőnyt a klasszikus üdülővárosok – Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle – adják, ahol a kereslet idén érezhetően gyorsította a forgalmat. 

A belépő szintet pedig nemcsak Keszthely, hanem a kevésbé reflektorfényben lévő háttértelepülések jelentik: Tapolca, Balatonakali vagy a déli part csendesebb falvai, ahol a négyzetméterár jellemzően a régiós medián alatt maradt. Az északi part drágának számító települései – Csopak, Alsóörs, Paloznak – ugyanakkor árszintben már a prémiumzónához közelítenek.

Bőséges a balatoni kínálat, de sok a túlárazott ingatlan 

„A szezon közeledtével élénkül a kereslet, a kínálat azonban bőséges" – tette hozzá Szegő Péter. „Idén a megszokottnál több eladó táblát látni a tó körül. Ez a vevőnek kedvez: bő a választék, és nincs az a versenyhelyzet, ami felfelé hajtaná az árakat. A leginkább valószínű forgatókönyv ezért nem újabb drágulás, hanem az, hogy a megélénkülő kereslet a reálisan árazott ingatlanoknál oldja a mostani hosszú értékesítési időt. Tartani az árát igazán csak a szűk, kiváló fekvésű parti kínálat tudja majd. 

– fogalmazott a Duna House elemzője.