Ingatlanpiac: tovább nyílik az árolló

„A ciklikusan működő ingatlanpiac meredek fellendülési szakaszát 2016-ban lezártuk. Bár a főbb mutatók emelkedése várhatóan mérséklődik, a növekedés továbbra sem áll meg. Tavaly az eladott lakóingatlanok átlagára országosan 14,1 százalékkal nőtt. A nominális árszint így már meghaladta a 2008-as korábbi csúcsot, a reálár pedig idén érheti el a válság előtti szintet. Budapesten mindez már tavaly bekövetkezett” – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

Az árolló területileg tovább nyílik: míg a fővárosi értéknövekedés 23 százalék körül alakult, a többi városban összességében 8-12 százalékos, a községekben viszont csak alig 2 százalékos volt a drágulás – mutat rá a NAV forgalmi adatait összegző legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése.

Az OTP elemzéséből kiderül, 2016-ban két megyében, Nógrádban és Somogyban csökkent az átlagár. Ez utóbbinak részben oka lehet a 2015-ös bázisévben elért magas árszint. A Balaton-parti települések vízparti társasház-építései és lakáseladásai ugyanis önmagukban képesek megyei szintű árkilengéseket okozni. A főváros mellett Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Hajdú-Bihar megyében volt az országos átlag (14 százalék) feletti a drágulás. A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 256 ezer forint/négyzetméter átlagárral. A 200 ezres limitet még Pest és Hajdú-Bihar, a 175 ezres szintet pedig Vas, Somogy és Fejér megyék haladják meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, valamivel 70 ezer forint/négyzetméret alatti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a 120 ezres szint alatt. Ami a megyei jogú városokat illeti, az összes megyeszékhely drágult tavaly. Legnagyobb arányban, közel 20 százalékkal, Tatabánya. A legdrágább 2016-ban is Győr volt 260 ezer forint/négyzetméterrel, de Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Szombathely is átlépte a 200 ezres szintet.

A fővárosban átlagosan 23 százalékos volt az árnövekedés üteme. Még ezt is meghaladták a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi (V., VI., VII., VIII., IX. és XIII.) és budai kerületek (I., III., XI. és XII.) ingatlanjai. A lista élén az V. és VII. kerületek végeztek 35 százalékfeletti drágulással. A négyzetméterárak is itt voltak a legmagasabbak, az V. kerület messze vezeti a budapesti árrangsort 610 ezer forint/négyzetmérettel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára - ahol még mindig a legjobb lakni - csak nem sokkal haladja meg az 500 ezer forint /négyzetméterárat. A 400 ezres szint fölé még az II., XII., VI., XIII., XI. és VII. kerületek jutottak. A másik végletet, 250 ezres szint alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják. Ami az ingatlanok típusát illet, immár évek óta a lakótelepi lakások az árnövekedés motorjai: itt 16 százalékkal nőttek az árak, míg téglalakások esetében 15 százalék, a családi házaknál 8 százalék volt az emelkedés mértéke.

Tizennégy százalékkal bővült a lakáspiac forgalma

Tavaly az árakhoz hasonló mértékben, szintén nagyjából 14 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom is. A növekedés minden megyére egyaránt jellemző volt, így az éves tranzakciószám a 150 ezer eladással újra elérte a válság előtti, 2008-as szintet. Ez a 2012-es mélyponthoz képest, négy év alatt 75 százalékos élénkülést jelent.

Kisebb meglepetés ennek fényében, de Budapesten ezzel szemben enyhe, 2 százalékos visszaesés mutatkozott az eladásokban. Tizennégy kerületben – jellemzően a pesti belvárosi és budai városrészekben – kisebb volt tavaly a tranzakciószám, mint a megelőző évben. Ezzel szemben a bővülő forgalmú kerületek szinte mindegyike a pesti oldalon, és annak is az olcsóbb peremi részén helyezkedik el.

Ami a reálár-növekedést illeti, idén már lassabb lehet a bővülés üteme, bár a kétszámjegyű reálár-növekedés még nem feltétlenül vált egyszámjegyűre. Középtávon az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása. Az országos nominális árszint jelenleg bő 10 százalékkal haladja meg a 2008-as csúcsévét. A környező országokhoz, illetve ezek fővárosaihoz viszonyítva a magyar és budapesti árak még mindig inkább a középmezőnyben vannak, és a jövedelemszinthez, illetve ennek változásához viszonyítva is még van tere a drágulásnak – jelenti az OTP.