Drasztikusan átalakult az utóbbi időben a divat világa, a piac ma már teljesen más, mint 10-15 éve – világít rá Ungváry Zsófia, a Titkosbolt alapítója és tulajdonosa. Ungváry 2003 óta foglalkozik ruhákkal, több üzlete is volt, tavaly november óta azonban egy Magyarországon még szokatlan – ha nem is teljesen új – koncepció keretében értékesíti az általa külföldről behozott luxuskategóriás ruházati termékeket.
A Titkosbolt úgynevezett pop-up store-ként, azaz időszakosan felbukkanó üzletként működik. Az Ungváry által forgalmazott prémium-világmárkák tavasszal és ősszel mindössze egy-egy hónapig vásárolhatók meg – legutóbb a Hegyvidék Bevásárlóközpont egyik üzlethelyiségében volt erre lehetőség –, jellemzően az eredeti ár töredékéért.
– Ma már tömegtermékek és tömegmárkák lepik el a divat világát. A különböző outletekben óriási akciók keretében szinte minden elérhető, a ruhabizniszt gyakorlatilag a multicégek uralják. A pop-up koncepció ezzel szemben nem magával a ruhával versenyez, hanem egyfajta „élményvásárlássá”, eseménnyé teszi a vásárlást – világít rá Ungváry a megváltozott vásárlói igényekre.
„Mindenből csak egy darab van, célom, hogy ami a tied, az csak a tied legyen” – olvasható a Titkosbolt közösségi oldalán. A bolt célcsoportja a 35 és 50 év közötti nők, akiknek fontos, hogy egyedi, márkás darabokat viseljenek, amelyek biztosan nem jönnek szembe az utcán. Az egy hónapos értékesítési időszak egy zárt körű megnyitóval indul, amelyre a bolt VIP-listáján szereplő vásárlók kapnak meghívót, és ők gyakorlatilag a teljes árukészletből válogathatnak.
– Ez egyfajta közösségi élmény is, mivel sokan hozzák a barátnőiket, ismerőseiket. A vásárlás rituáléja így személyessé válik, hiszen a törzsvásárlóimat már elég jól ismerem, sok esetben személyre szabottan szerzem be az árukészletet is – mondja Ungváry. Az érdeklődők nagy része egymásnak adja át az információt a boltról, vagy a bolt közösségi oldalán tájékozódik. Az „utcáról beesők” mindössze 5-10 százalékát teszik ki a vásárlóknak, akik – ahogyan a bolt neve is sugallja – egy beavatott, különleges csoport részeseinek érezhetik magukat. Ezt az exkluzivitást csak fokozza, hogy az értékesítési időszakok helyszíne alkalomról alkalomra változik, először például egy budai villában volt.
– Megváltoztak a fogyasztói igények, fontos, hogy azonnal történjen és kézzelfogható legyen minden, közben pedig egyre jobban félünk attól, hogy lemaradunk valamiről – indokolja Bőhm Kornél kommunikációs szakértő a jelenség felbukkanását és terjedését.
A pop-up üzletek tökéletesen kiszolgálják ezeket a megváltozott igényeket. Érvényesül a „szűkösség pszichológiája”, vagyis az, hogy egy adott termékből kevés van, és ha a vevő nincs a kiváltságosok között, és nem kapcsol gyorsan, könnyen lemarad róla – mondja a szakértő.
A koncepció ötvözi az azonnaliságot és az élményszerűséget a mai fogyasztók és főleg az újabb generációk elvárásait tökéletesen kiszolgálva.
Mint annyi minden, ez is a tengerentúlról érkezett hazánkba. Prózai módon a 2008-as válság kapcsán kialakuló elszálló ingatlanpiaci árak miatt vágtak bele, először az USA-ban, jellemzően fiatal tervezők, akiknek túlságosan drága lett volna tartósan bérelni egy üzlethelyiséget.
Magyarországon az elsők között a Nanushka divatmárka élt ezzel az értékesítési módszerrel, de a ma már több helyen, franchiserendszerben éttermeket üzemeltető hamburgerező, a Zing is pop-up boltként kezdte.
– Tulajdonképpen egyáltalán nem új a koncepció, például a strandokon főtt kukoricát áruló gurulókocsis árus gyakorlatilag a pop-up elődje, de a különböző szezonális vásárok is hasonló elven szerveződtek – magyarázza Bőhm Kornél. Sőt, a Wikipédia a már az 1200-as évek végén is létező bécsi karácsonyi kirakodóvásárokig vezeti vissza a pop-up történetét.
– A koncepciót gyakran használják a piac tesztelésére is. Induló vállalkozásoknak ez költségkímélő megoldás arra, hogy felmérjék az igényeket és visszajelzéseket kapjanak a termékeikről – mondja a szakember.
Túl a divat világán
Nemcsak a divat és a gasztronómia világában bukkannak fel egyre-másra ilyen üzletek, vannak egészen szokatlan területek is. Hollandiában például létezik pop-up templom: ez lényegében egy kivilágított, felfújható, templom alakú sátor, amely fesztiválokon és egyéb rendezvényeken bukkan fel immár több mint tíz éve. Az Egyesült Királyságban tavaly a Brexitre reagálva feltűnt a szigetország első pop-up újságja, amelyet mindössze négy alkalommal adtak ki.
