A kis cégek nyertek legtöbbet a jegybanki hitelprogrammal

A célzott jegybanki eszköz keretében a 2013. júniusi indulás óta közel 40 000 mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben. A program érdemben hozzájárult a hitelezési fordulat megvalósulásához: az NHP elindítását követően a kkv-hitelezés korábban tapasztalt évi 5–7 százalékos visszaesése megállt, majd 2015-től fokozatosan emelkedésnek indult. A dinamika 2016-ban már az – MNB által a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek tartott – 5–10 százalék közötti sávba került.

A három hónapig tartó első szakasz „felrázta” a kkv-hitelpiacot: a kedvező hitelfeltételi lehetőséggel élve számos vállalkozás próbálta megvalósítani elhalasztott beruházását vagy kiváltani korábbi hitelét, ami élénkítette a bankok közötti versenyt. A 2013 őszén indult második szakaszban a hangsúly már az új hitelekre, azon belül is a beruházási hitelekre terelődött, a 2016 elején indult harmadik szakaszban pedig – a fokozatos kivezetés jegyében – már csak beruházások finanszírozására volt lehetőség.

2014–2015-ben a középlejáratú kkv-hitelek közel felét az NHP keretében nyújtották, majd 2016-tól csökkent az NHP-s ügyletek részaránya. Az összes szakaszban együttvéve mintegy 1700 milliárd forintnyi hitel- és lízingügylet szolgálta új beruházások finanszírozását. Az MNB becslései szerint az NHP 2 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatást pedig mintegy 20 ezer fővel növelhette.

Az NHP mindhárom szakaszában a mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt azok darabszámát tekintve, arányuk az idő előrehaladtával folyamatosan nőtt. E szegmensnek több mint 46 ezer darab ügylethez kapcsolódóan közel 860 milliárd forint összegben nyújtottak kölcsönt a program keretében a hitelintézetek, döntő többségben beruházási célra.

A kisebb vállalkozások nagyobb térnyerésével összhangban csökkent a jellemző hitelméret is, amelynek medián értéke az első szakaszban még 21 millió forint volt, majd a második szakaszban 9 millió forintra, a kivezető szakaszban pedig 7 millió forintra esett vissza. A nagybankok nyújtották a hitelek több mint kétharmadát, de a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek esetében a beruházási hitelek aránya valamivel magasabb (74, illetve 65 százalék), mint a nagybankok esetében (55 százalék).

Az NHP-s hitelek közel kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezőgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel. Az NHP csökkentette a hitelek regionális koncentrációját: míg indulását megelőzően a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, az NHP-ban megkötött hitelszerződések összegének csak 36 százaléka köthető ehhez a régióhoz.