A belgákon a sor, már Brüsszelben is a sorozást pedzik, még a kormány se hisz a fülének: "a legrosszabbra készülünk"
„A legrosszabbra készülünk” – mondja a belga csúcstábornok, ami azt jelenti: a sorozás bevezetését fontolgatják. Thierry Esser altábornagy tudja, miről beszél, hiszen ő a belga hadsereg személyügyi főnöke. Egyre több európai uniós tagállamban készítik fel a polgárokat a sorozás bevezetésére vagy fokozására, immár Belgium is ott a listán. Borzongató egybeesés, vagy felgyorsultak az események: Belgium ad otthont a NATO központjának, amelynek főtikárát épp most szólította fel a magyar külügy vezetője, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat.
A flamand Het Nieuwsblad jelentette vasárnap – a hadsereg vitát akar nyitni a sorkatonaságról: „A legrosszabbra készülünk.”
A hadsereg egy olyan terven dolgozik, amely „a szolgálat bővítését” célozza – így a lap –, beleértve a sorkatonaság lehetőségét is.
„Ezt mérlegelni kell” – idézik Thierry Esser tábornagyot. A cél: 2040-re a hadsereg létszámát 30 ezerről 72 ezerre növelni.
A hét elején a képviselőház védelmi bizottsága már úgy döntött, hogy meg kell emelni a tartalékosok minimális életkorát. Esser altábornagy szerint ez nem elég, a sorozásra is szükség van.
„Biztos, hogy a lehetőséget mérlegelni kell” – mondta el a lapnak.
A kockázatelemzés a katonai állomány DNS-ének része. Ennek megfelelően a legrosszabb forgatókönyvre is készülünk.
A sorozás bevezetése: mikor a B terv az A terv
Esser szerint ez a „B terv”. A sorozás gondolatát másutt is úgy „adják el”, hogy ez nem feltétlenül kell, no de ha maguktól nem jönnek a regruták, akkor szükség lesz rá, mert fenyegetnek az oroszok.
Ismeretes: Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa is arról beszélt, ha kell, „akkor mindenkit berántunk”. A volt katona néhány hete a párizsi francia–német–brit megállapodást méltatta, amelyben arról döntöttek, hogy fegyveres erőket telepítenek a háborús Ukrajnába, majd aztán az európai vezetők háborús készülődését a kormány által kitalált riogatásnak, kitalációnak nevezte – emeli ki az ellentmondást elemzésében az Ellenpont.
Ezen még a kormány is meglepődött
A belga tábornagy így folytatta: „Az A terv az, hogy vonzóbbá tegyük a katonai hivatást. A B terv – szükség esetén – a sorkatonaság bevezetése, amely szerepel a terveink között.” Már maga a megfogalmazás is meghökkentő, hiszen tervezni alapesetben az A tervet szokták, és ha nem jön be, a B akkor szokott következni – ez az eset azonban úgy tűnik, kivétel.
Ez nem választás kérdése, hanem a geopolitikai környezet által ránk kényszerített kötelezettség. Németországban, ahol a toborzás még rosszabb, mint Belgiumban, már parlamenti vita zajlik a kötelező katonai szolgálatról
– hivatkozott a nagy szomszédra.
A katonai vezetésnek jövő hónapig kell benyújtania tervét a kormánynak – íja a flamand portál. Arra a kérdésre, hogy a sorkatonaság újbóli bevezetése reális lehetőség-e, Theo Francken (N-VA) védelmi miniszter hivatala mindössze annyit közölt:
Ez nem szerepel a koalíciós megállapodásban.
A magyar kormányfő és külügyminiszter is üzent a NATO-főtitkárnak
A magyar külügyminiszter eközben Mark Rutte NATO-főtitkár Kijevben elhangzott szavaira reagált.
„Felszólítjuk a NATO főtitkárát arra, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat” – üzente Mark Ruttének Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ez volt a téma a Fidesz szombathelyi háborúellenes gyűlésén is. „Ott leszünk földön, vízen, levegőben” – idézte Ruttét a magyar kormányfő, Orbán Viktor, aki azt is kimondta: amíg Ukrajna azt követeli Brüsszeltől, hogy válassza le Magyarországot az olcsó orosz energiáról, addig Ukrajna Magyarország ellensége. „Mi nem akarunk magyar fiatalokat katonai egyenruhában látni Ukrajna területén!” – posztolta a miniszterelnök üzenetét az ügyben a kormány Facebook-oldala.
