Míg a korábbi években a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett márkák piacrésze stagnált, addig 2015-höz hasonlóan a 2016. évben is elsősorban a marketingtámogatottságot nélkülöző kisebb márkák, azaz a B márkák rovására tudták növelni részesedésüket.
Évek óta kiemelkedő a kereskedelmi márkák részesedése a fagyasztott élelmiszerek, valamint az állateledelek forgalmából, míg a nedves tisztítókendők és a vatta kategóriában bírnak a legmagasabb részesedéssel. A márkázott termékekhez a magyar háztartások leginkább a testápolási cikkek és tisztítószerek esetén ragaszkodnak, a kereskedelmi márkák térnyerése itt a legkisebb.
Változatlan a helyzet a kereskedelmi márkák csatornánkénti teljesítménye kapcsán: súlyuk immár évek óta a diszkont csatornában a legjelentősebb. E bolttípusban a sajátmárkás termékek az FMCG-forgalom közel kétharmadát adják. A második legerőteljesebb a kereskedelmi márkák jelenléte és teljesítménye a drogériákban. Ráadásul ez az a csatorna, ahol a saját márkák részesedése a legerőteljesebben nőtt az elmúlt két évben.
A vásárlásokról elmondható, hogy 2016-ban minden háztartás vásárolt legalább egyszer kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban – egy év alatt átlagosan 119 alkalommal – és vásárlásonként átlagosan 1119 forint értékben.
A kereskedelmi márkák vásárlóit vizsgálva nem igazán látszanak specifikus háztartáscsoportok a vásárlók körében, akik kifejezetten e márkatípust részesítenék előnyben. A háztartás mérete, összetétele, jövedelme vagy az, hogy melyik régióban él, nem befolyásolja, hogy milyen mértékben költ az adott háztartás kereskedelmi márkákra. Egyedüli tényező a települések mérete, mert ez befolyásolja a háztartásoknak a kereskedelmi márkákhoz való hozzáférését. Példának okáért a falvakban kevésbé jutnak ilyen termékekhez a háztartások.
