Az Egyesült Államok adja majd a világpiacon 2022-ig megjelenő többletgáznak a 40 százalékát, jósolja legfrissebb előrejelzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (angol elnevezéséből IEA). Az amerikai kínálat a nem hagyományos szerkezetből származó palagázon alapul. Kinyerésének köszönhetően 2022-ben az USA adhatja a világ gáztermelésének több mint az egyötödét.
Az IEA szerint a következő öt évben évi 1,6 százalékkal bővül a globális gázigény, amely így 2022-ben közel 4000 milliárd köbméter lesz. A többlet 40 százalékát Kína vásárolja fel, amelynek ipara egyre inkább megújuló forrásból származó és gázerőművektől vásárolt áramot használ, a szénerőművek által termelt helyett. Nő az USA gázigénye is, de az ott megtermelt többlet fele a világpiacra kerül, cseppfolyósított formában (LNG). Ez már akkora tétel, hogy az amerikai exportőrök kihívást jelentenek Ausztráliának és Katarnak, az LNG legjelentősebb exportőreinek.
Az LNG-bőség megnöveli a vásárlási kedvet is, főleg a feltörekvő országokban, mint például Thaiföld, Pakisztán és Jordánia – ezt Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója emelte ki a jelentésben. Ezt segíti, hogy közeleg az LNG-t előállító létesítmények üzembe helyezésének második, globális hulláma, és ennek hatása lesz a termék árképzésére, kereskedelmi útvonalaira, és javítja a gázellátás biztonságát. „A gázhasználat környezetvédelmi szempontjait, főleg a szénerőművek kiváltását, a politikai döntéshozóknak is figyelembe kell venniük” – jelentette ki.
Európában erősödik a vezetéken és a cseppfolyós formában érkező gáz versenye, miután a belső gáztermelés csökken. Az IEA által jelzett rivalizálás már érezhető: Nyugat-Európa után a térségünkben, Lengyelországban is van LNG-fogadó kikötő, amelyet a horvátországi átadása követhet. Közben Európa északi és déli részén is nagy, keleti gázt hozó vezetéképítések vannak a küszöbön.
