Belgium kijelölte azokat a vörös vonalakat, ameddig orosz eszközöket használhat fel egy 140 milliárd eurós jóvátételi hitel finanszírozására Ukrajnának. Az EU fővárosai versenyt futnak, hogy eloszlassák Belgium aggályait a kölcsönnel kapcsolatban az október 23-i kulcsfontosságú uniós vezetői csúcstalálkozó előtt. Ha megállapodás születik, az megnyitná az utat a blokk számára, hogy röviddel ezután jogi javaslatot terjesszen elő – írja a Politico.
Az EU 27 országa közül Belgiumnak van a legnagyobb kockázata, mivel itt található az Euroclear pénzügyi letétkezelő, amely az orosz állami eszközök nagy részét kezeli.
A belga kormány attól tart, hogy felelősséget kell vállalnia az Oroszország által benyújtott jogi és pénzügyi követelésekért, és felszólította az összes uniós országot, hogy garantálják a kölcsönt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adófizetők pénzét kell felhasználni a költségek fedezésére.
A belgák szerint a legfontosabb, hogy
a garanciák nem szűnnek meg automatikusan a szankciók feloldásával. Évekkel később is felmerülhetnek választott bírósági eljárások.
A belgák szerint nem támogatnak semmilyen olyan intézkedést, amely vagyonelkobzásként értelmezhető; jogilag kötelező érvényű, szigorúan végrehajtható garanciákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az európai országok megosztják az Euroclear és Belgium jelenlegi és jövőbeli kockázatait, valamint egy megállapodást arról, hogy azonnal felszámítják a készpénzt, ha az Euroclearnek vissza kell juttatnia a vagyont Oroszországba, például egy békemegállapodást követően.
A bizottság azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz állami eszközökből nyugati államkötvényekbe fektetett 175 milliárd euró készpénzt fordítsanak egy Ukrajnának nyújtott 140 milliárd eurós jóvátételi hitel finanszírozására, valamint egy korábbi, a G7-csoport által a háború sújtotta országnak nyújtott hitel visszafizetésére.
A vezetőknek adott nyilatkozatában De Wever azt sugallta, hogy a bizottság terve gyakorlatilag az elkobzással egyenértékű – ezzel cáfolva a bizottság azon álláspontját, miszerint a kölcsön nem járna Oroszország állami vagyonának lefoglalásával.
„A jóvátételi kölcsön és az elkobzás közötti különbségtétel a valóságban rendkívül szűk” – mondta De Wever. „Ha ezeket a vagyontárgyakat hosszabb ideig lefoglalják, a megállapodás kvázi elkobzásnak tekinthető.”
A bizottság bagatellizálta ezeket az aggodalmakat, egy magas rangú tisztviselő hétfőn egy újságíróknak adott tájékoztatón azt sugallta, hogy „Belgium számára a kockázatok korlátozottak [és] szilárd alapunk van azt állítani, hogy ez nem minősül elkobzásnak az uniós jog értelmében”.
De Wever azt is állította, hogy a művelet arra késztetheti különösen a kínai befektetőket, hogy kivegyék az Euroclearnél lévő betéteiket, mivel attól tartanak, hogy a jövőben a tartalékaikat is lefoglalhatják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.