A cégek 86 százaléka tapasztalta 2016-ban, hogy ügyfelei késve egyenlítik ki a számláikat, a késve fizetés 76 százalékban a vevők likviditási problémáival függött össze. A lejárt számlák aránya a régióban Magyarországon a legalacsonyabb.
A felmérés szerint a térségben a B2B, tehát vállalatközi számlák 45 százalékát nem fizetik ki a határidő napjáig, míg Nyugat-Európában ez az adat 42 százalék. A számlák 10 százalékát 90 napon túl sem egyenlítik ki a kelet-európai cégek vevői, 1 százalékot pedig egyáltalán nem fizetnek ki, így ezeket le kell írni. – A térségben Törökország a rekorder, ahol a lejárt követelések aránya 61 százalék, a számlák 20 százalékát 90 napon túl fizetik csak ki, a követelések 2 százalékát pedig le kell írni. Törökországban ugyanakkor a számlák átlagos forgási sebessége, azaz DSO-ja 73 nap, szemben az átlag kelet-európai 63 nappal. Ez lényeges a magyar exportőröknek is, hiszen a török fizetési szokások nehéz helyzetbe hozhatják azt a szállítót, amelyik nincs felkészülve a hosszú hitelezésre – mondta el a kutatás kapcsán Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A kelet-európai vállalatok az idén nem számítanak arra, hogy javulnának a régiós fizetési szokások. A cégek mindössze 16 százaléka várja, hogy a számláit hamarabb egyenlítik majd ki, mint 2016-ban, 58 százalék az ideihez hasonló késésekre számít, míg 26 százalék a helyzet romlásától tart. A magyar vállalatok ennél is pesszimistábbak, nálunk a cégek 80,9 százaléka nem reméli, hogy változna a számlák forgási sebessége.
A térségben Magyarországon a legalacsonyabb a lejárt B2B számlák aránya, 29,7 százalék. Ráadásul az idei késve fizetési arány jóval a kelet-európai átlag (41,5 százalék) alatt van. Magyarországról is elmondható, mint a régió többi országáról, hogy lejárt B2B számlák gyakrabban voltak tapasztalhatók a belföldi vevők esetében, mint a külföldi ügyfeleknél.
Az elemzés szerint Magyarország egyike azon kelet-európai országoknak, ahol a cégek kevésbé hajlanak arra, hogy fokozzák a védelmet a Brexit, az ázsiai visszaesés és az amerikai protekcionizmus okozta kockázatokkal szemben. A legtöbben Magyarországon (a válaszadók 68,4 százaléka) jelentették ki, hogy nem változtatják meg kockázatkezelési eljárásaikat (Kelet-Európa: 53,3 százalék, Nyugat-Európa: 60 százalék). A magyar válaszadók mindössze 5,2 százaléka jelezte, hogy még kockázattudatosabb kereskedésre készül a partnereivel. Ez az egyik legalacsonyabb százalékarány Kelet-Európában, ami azt jelezheti, hogy a magyar vállalatok nem tartanak a begyűrűző hatásoktól.
