Alapozhatunk a nemzeti olajtársaság hazai termelésére
A Mol csoport szénhidrogénkútjai adják a hazai lakosság által felhasznált gáz ötödét és az olaj egytizedét. Ezzel a társaság Magyarország legnagyobb olaj- és gáztermelője. E pozícióját – jogelődjein keresztül – olyan munkával alapozta meg, amelynek első gyümölcse 80 évvel ezelőtt ért be. Ekkor mélyítették le a Budafa-2-es nevű kutat a Zala megyei Budafapuszta mellett. Mivel Magyarországon e kút termelt elsőként kőolajat ipari méretekben, az ország ennek köszönhetően került fel a kőolajtermelés világtérképére is.
A kúton 1937. november 21-én indult be a termelés napi 10,3 ezer köbméter földgáz és 65 köbméter olaj felhozatalával. Hasonló sikert hozott a mezőn belüli következő nyolc fúrás is, így ezek termelésbe állításával már országos méretben is gazdaságossá vált az olajtermelés. Ennek nagysága a Magyar Ásványolaj Szövetség összefoglalója szerint 1939-ben 114 ezer, 1940-ben 253 ezer, 1941-ben 422 ezer, 1942-ben 668 ezer tonnát tett ki. Az 1943-ban elért 842 ezer tonnás mennyiség révén Magyarország olajból önellátóvá vált. A következő, 1944-es év azonban ideiglenes visszaesést hozott, mert a II. világháborús bombázások komoly károkat okoztak a dél-zalai kőolajmezőkben is.
A Mol (jogelődje) számára nemzetközi mércével is jelentős mérföldkő volt az algyői mező 1965-ös, majd a Szeged környéki olajtermelés hatvanas évek végén történt beindítása. Ma ez a térség adja a Mol hazai kőolajtermelésének mintegy felét, és e térségből származik a hazai szénhidrogén-termelés közel harmada.
E felfedezésekre alapozva az 1970-es években az országban látványos iparfejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: 1980-ra 24 millió tonna kőolaj feldolgozását irányozták elő, az ezredforduló tájára pedig ennek még a két és félszeresét sem zárták ki. Ezek az elképzelések azonban utóbb túlzottan ambiciózusnak bizonyultak.
2013 óta a Mol Nyrt. – meglévő kutatási területei mellé – 10 területre szerzett szénhidrogén-koncessziós jogot és írt alá koncessziós szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, többek között Szeged térségében. A társaság reméli, hogy ezen területek megkutatásával és kiaknázásával lassíthatja országos termelésének csökkenését, amelynek ütemét évi 5 százalék alatt kívánja tartani.
A Mol a legutoljára szerzett, hat blokkra vonatkozó koncessziós területein is megkezdi tevékenységét. A 2014-ben aláírt koncessziós megállapodás révén belépne a geotermikus energia piacára is: többéves, bő 3,1 milliárd forintos programot indított Jászberény közelében. A Mol csoport olaj- és gáztermelésének alakulása, e területen indított beruházásainak nagysága függ a tevékenység gazdaságosságát befolyásoló tényezőktől. Így például a 2015-ös nagy olajáresések idején – más olajtermelő vállalatokhoz hasonlóan – a Mol Magyarország felülvizsgálta projektterveit, és későbbre halasztotta azokat, amelyektől nem remélt biztos megtérülést. Folyamatos mérlegelésre készteti, hogy mezői lassú apadása csak pótlólagos beruházásokkal fékezhető.
Többletráfordítást – emellett különleges technológiát – igényel a társaságtól a nem hagyományos szerkezetben lévő szénhidrogén kinyerése. Az Észak-Amerikában palagázboom néven ismertté vált termelésfelfuttatást azonban nem másolhatja le, mert az érintett magyarországi készletek nem palában és nem is a felszín viszonylagos közelében, hanem több kilométer mélyen, így nagyobb hőmérsékleten és magasabb nyomás alatt találhatók. A Mol a Derecskei-árokban 2012 óta nem hagyományos szerkezetből nyer ki gázt. Mivel stratégiájának is része az ilyen szénhidrogénnel kapcsolatos kutatás és termelés, folyamatosan keresi a hazai és a nemzetközi lehetőségeket.
A Mol belföldi termelése továbbra is stabil alapokat biztosít a magyarországi energiaellátáshoz. Összesen 236 bányatelken aktív, és közel ezer termelő kutat üzemeltet. A Mol csoport kutatásának és termelésének továbbra is kulcsterülete Magyarország.
