Miközben a MOSZ folyamatosan megkérdőjelezi a kamarai választások tisztaságát, most éppen ők estek a csalás gyanújába. Van ebben az ügyben valamilyen fejlemény?
A MOSZ nem volt képes mást tenni, mint negatív kampányt folytatni és vádaskodni, ugyanis közismert tény, hogy az Alkotmánybíróság nem talált kifogásolnivalót a 2012-ben elfogadott agrárkamarai törvényben, és az ügyészségi vizsgálatok sem tártak fel szabálytalanságokat az újjáalakult szervezet működésével kapcsolatban. Egyértelmű jelzés alapján a kamara meghallgatta szemtől szemben is azt a személyt, akit tudta nélkül tett Heves megyei listájára a MOSZ. Ezt követően írásszakértőnek is bemutatták a két aláírást, aki megállapította, hogy meghamisíthatták azt. Így a testület nem tehetett mást, mint hogy a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
Öt éve alakult újjá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), november 3-án lesznek a választások. Az eltelt időben mit sikerült elérnie a testületnek?
Egy olyan, profi módon működő struktúrát alakított ki, amely magas színvonalú szolgáltatásokat tud nyújtani a teljes tagságnak, s érdemi érdekképviseletet tud ellátni a legkisebb falutól Brüsszelig. Kialakított egy olyan struktúrát, amelyben 650 falugazdász segíthet a gazdálkodóknak, hogy az összes uniós forrást lehívhassák. Ezt a hatalmas hálózatfejlesztést úgy vitte véghez, hogy közben a közös agrárpolitika változásával kialakított új támogatási rendszert is képes volt a gazdák számára közvetíteni úgy, hogy a rendszerben minden gazda megtalálhatta a számára legmegfelelőbb megoldást. A falugazdász-hálózat aktív közreműködésével 2014 óta közel ezermilliárd forint támogatáshoz jutottak a gazdálkodók.
Forrás: VG
Meglátása szerint sikerült javítani az ágazat versenyképességét az elmúlt időben?
Aki emlékszik arra, milyen komoly ágazati válságon ment át az agrár-élelmiszergazdaság az elmúlt években az uniós tagállamokban, az pontosan tudja, hogy a kamara milyen fontos javaslatokkal állt elő a kormány számára, milyen megoldásokat találtunk arra, hogy javítsuk a szereplők versenyképességét. Példaként említeném azt, hogy jelenleg az unióban a magyar tejtermelők kapják a legmagasabb támogatást. De ugyanez vonatkozik a sertéságazatra és más területekre is, amelyeken jelentősen emeltettük a támogatási összegeket. A szántóföldi növénytermesztés esetében is tetten érhető volt a kamara tevékenysége.
Az utóbbi területen nyilvánvaló, hogy a legfontosabb a termésbiztonság, illetve az, hogy a lehető legrövidebb időn belül és megfelelően alkalmazva vegyék át a legújabb technológiákat. E téren lehet számítani valamilyen előrelépésre?
A NAK volt az egyetlen olyan szervezet, amely képes volt kidolgozni és megvalósítani egy olyan programot, amely jelentős mértékben növeli a termésbiztonságot azzal, hogy minimálisra mérsékli az esetleges jégesőkár előfordulását. Egy évben gyakorlatilag a tagdíjbevétel tízszeresének megfelelő, 50 milliárd forintnyi kárt tudunk megelőzni. A terveink szerint 2018 májusában induló struktúrát ráadásul úgy tudjuk működtetni, hogy a gazdáknak egy pluszforintjukba sem fog kerülni.
Súlyos gondot jelent emellett az, hogy hazánkban alig találunk öntözött területeket, ezen a téren lesz végre áttörés?
A kamara és a Magosz nagyon intenzíven dolgozott azon, hogy egy nemzeti vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszer jöjjön létre. A kamara közreműködésével a kormány által megtett lépések ezt a célt alapozzák, de tény, hogy a későbbiekben egy ennél lényegesen intenzívebb munkára lesz szükség. Ma már eljutottunk arra a szintre, hogy a nagyobb tavaszi esőzések és hóolvadások idején is alig okoz gondot a belvíz, szemben a korábbi évekkel, amikor rendszerint tízezer hektárok álltak víz alatt. Az öntözési stratégia kivitelezésével is előrehaladtunk. A falugazdászok rövidesen felmérik a gazdálkodók körében a konkrét igényeket. Az öntözési fejlesztési stratégia ugyanis eljutott abba a szakaszba, amikor konkrétan meg kell mondani, ki hogyan szeretne rácsatlakozni a rendszerre. A stratégia létrehozásában és kivitelezésében a kamara kiemelt szerepet tölt be. Fontos, hogy a fehérjeprogram megvalósítása is csak az öntözési program megvalósításával együtt képzelhető el. Vagyis e terület rendbetétele a kamara egyik legnagyobb feladata lesz a következő időszakban.
Egyre nagyobb a bizonytalanság a közös agrárpolitika körül. Ön mire számít, 2020 után fennmaradnak a jelenlegi uniós támogatások?
Meggyőződésem, hogy nem szűnik meg a támogatás, de a rendszer jelentős mértékben átalakul, és lényegesen nagyobb adminisztrációs teher hárul a feltételeket teljesíteni akaró szereplőkre. Pontosan ezért van szükség arra, hogy a kamara a 650 falugazdászból álló tanácsadói- és a tervezett százfős szaktanácsadói-rendszert működtesse, mert ezzel levehetjük a gazdálkodók válláról az adminisztrációs terheket, és hozzásegíthetjük őket a nekik egyébként járó támogatások megszerzéséhez.
A Magosz 17, hozzá csatlakozó szakmai és érdekvédelmi szervezettel együtt indul a kamarai választáson. Meglátása szerint a MOSZ-nak van-e bármilyen esélye nyerni valamelyik megyében?
A mi erőnket az összefogás adja, a listán szereplő szakmai szervezetek a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaságot lefedik. A két lista esetében a választás tehát értékválasztás is. Nem kívánok találgatásokba bocsátkozni, meggyőződésem, hogy az elmúlt öt év bennünket igazolt. Hiszek benne, hogy az emberek az együttműködésre, a korrekt szolgáltatásra és a biztonságra adják majd a szavazatukat.
