Nincsenek csomagos rémálmai? Közeledik az év vége, és nyakunkon a fekete péntek.
Mindent megteszünk, hogy az idén zökkenőmentes legyen a csomagok kézbesítése. Tavaly több esemény történt, amelyek egyidejűsége okozta azt, hogy a fogyasztók sokasága hiába várta a karácsonyra megrendelt ajándékot. Az egyik, hogy a 2016-ra tervezett 10-12 százalékos csomagvolumen-növekedéshez képest az utolsó két hónapban a vártnál nagyobb volt a terhelés. S ekkor érkezett meg előre nem látható vis maiorként a Lufthansa-sztrájk. Hogy érzékeltessem a különbséget: a sztrájkot követően a napi átlagos öt-hat konténer helyett egyik napról a másikra 200 csomagkonténer érkezett be hozzánk – ilyen hirtelen volumennövekedésre nem lehetett felkészülni.
Sokak szerint a csomagdíjakat lehetett volna úgy emelni, hogy legyen fedezet a csomaglogisztikai fejlesztésekre, a pluszkapacitások biztosítására. Önök mégis csak a csomagautomaták árát emelték meg. Miért?
A díj módosítása nem függ össze az év végi hajrával. A csomagautomata-szolgáltatás ára a 2014-es bevezetés óta akciós volt. A díjváltoztatás egyik oka tehát az, hogy fejlesztjük a hálózatot: a legforgalmasabb tíz automatánál az eddigi 760 rekesz helyett hamarosan 1220 helyre tudják megrendelni a kézbesítést a fogyasztók, a rekeszek száma ezzel országosan csaknem 4300-ra nő, és mindegyik automatánál lehet majd érintéses bankkártyás fizetést kezdeményezni. Ez már a karácsonyi szezonban is segít minket, miként az is, hogy bővítjük a csomagátvevő helyek számát a Mol-benzinkutakon. Emellett a csúcsidőszakban 12 városban, 13 helyen – jellemzően bevásárlóközpontok parkolóiban – az áruházak nyitvatartásához idomuló időben ideiglenes csomagátvételi helyeket is nyitunk majd.
A csomagkiadás ezek szerint rendben lesz, de mi a helyzet a feldolgozással? Tavaly ott csúsztak meg leginkább. Híreket hallani a munkaerőhiányról…
A feldolgozást nagyban segíti, hogy a nagy csomagbeszállító partnerek többségétől előrejelzéseket kapunk, hogy mennyi csomagot és milyen méretben küldenek majd a csúcsidőszakban, így tervezhetőbb lesz az előttünk álló időszak. Ami a munkaerőhiányt illeti, földrajzilag és egyes szakmákat tekintve is eltérő a hiány mértéke. Nyugat-Magyarországon és a központi régióban nehezebb szakembert találni, főleg a logisztikai állásokra. A logisztikai területről nagyjából négyszáz ember hiányzik, ám átcsoportosításokkal ennek egy részét pótolni lehet. Emellett természetesen tervezünk munkaerő-kölcsönzést is. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a postások felelősségtudata óriási: ahogy nekem sem, egyetlen más kollégámnak sem jelent gondot beállni dolgozni, így tavalyhoz hasonlóan a karácsonyi hajrában, ha kell, minden hadra fogható ember, a vezetők is segíteni fognak a csomagok szortírozásában, kiszállításában.
Nagyot kockáztat azzal az ígérettel, hogy minden rendben lesz, ugye tudja?
Ha most azt mondom, hogy időgarantált küldeményeknél 97 százalékban teljesül az időgarancia, akkor azt elhiszi nekem? Pedig így van. A gond általában a külföldről, főleg az unión kívülről, ingyenes szállítással megrendelt termékek kézbesítésénél jelentkezik. Ezek a küldemények – a szakzsargonban árutartalmú küldeménynek nevezzük – csomagnak néznek ki, de valójában levélként kezelik őket a nemzetközi postai forgalomban. Az árut feladó cégek, webáruházak számára az ár a fontos, ezért, amit tudnak, az olcsóbb levélforgalomban adnak postára. Ráadásul ezen termékek zöméhez a vevő nem kér árukövetést – egy három-négy dollárba kerülő telefontokhoz nem életszerű, hogy rendeljünk felárért csomagszállítási alapszolgáltatást, pedig ez gyorsítja és követhetővé teszi a folyamatot. Enélkül a szállítás harminc-hatvan nap is lehet – ez egyébként a nagy webáruházak honlapján nem könnyen, de fellelhető információ. A karácsonyi csúcsban ezeknek az ingyenes szállítással ígért küldeményeknek nehezebb az amúgy is tömött csomagkonténerekben helyet találni, s arra is van példa, hogy maga a folyamat sem indul el. Az egyes szereplők leterheltsége miatt a küldemények akár húsz-harminc napot is a feldolgozóhelyeken, reptereken töltenek. Erre kell felhívnunk az ügyfeleink figyelmét, hogy az idén zökkenőmentesebb legyen a karácsonyi szezon. Bizony, a karácsonyra várt termékeket a napokban meg kell rendelni, ha unión kívülről, ingyenes szállítással rendelünk.
Ön is említette a postásszívet, de a felelősségvállalásnak mennyiben szab határt a javadalmazás? Nem csak a logisztikai területen hiányzik a munkaerő.
Ahogy más vállalatoknál, úgy nálunk is elsősorban területi gondjaink vannak a munkaerővel: a közép- és nyugat-magyarországi régióban valóban nehezen találunk munkatársakat. Részben ez az oka annak, hogy a kormány támogatásával és a szakszervezetekkel egyeztetve döntés született a hároméves bérfejlesztésről, amelynek keretében közel harmadával, 32 százalékkal nőnek az átlagkeresetek a postán. Ennek a folyamatnak az első, 14 százalékos emelést tartalmazó évén túl vagyunk, jövőre 12, 2019-ben 6 százalékos bérfejlesztéssel számolhatnak a dolgozók. De a béremelések mellett beszélnünk kell a fejlesztéseinkről. És itt nem csupán csomagszolgáltatásokról van szó.
Beavathat a részletekbe?
Egyértelmű, hogy előre kell lépnünk a digitalizáció területén. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy számos postai szolgáltatást az ügyfelek gyorsabban, kényelmesebben vehessenek igénybe. Elindítottunk egy levélmodernizációs projektet. Már megkezdődött az a fejlesztés, amelynek a végén a csomagkézbesítőkhöz hasonló digitális eszközökkel látjuk el a kézbesítőket, és követhetők lesznek a küldemények. A fejlesztések második ütemében – előreláthatóan a jövő év második felében – már tesztelhetjük azt a szolgáltatást, amikor az ügyfél rendelkezhet úgy, hogy egyes vagy éppen minden küldeményét más címre – például a munkahelyére – vagy akár csak és kizárólag elektronikus formában szeretné megkapni. Ekkor digitalizáljuk a levél tartalmát is.
Ha így nem kell az ajánlott, tértivevényes levelekért félórákat várni a postákon, az jó hír. De adódik a kérdés: érdemes nagy összegekkel fejleszteni a levélforgalmat?
A Magyar Posta 2020-ig egyetemes szolgáltatóként felel a levélküldeményekért, s kötelessége postahivatalt fenntartani minden ezerlelkesnél nagyobb településen. De más okunk is van arra, hogy a levélforgalmat fejlesszük: a posta az egyetlen intézmény, amely százszázalékos garanciával tudja bizonyítani, hogy egy-egy küldemény valóban a címzett kezébe jutott, ezt például egy e-mail nem tudja megoldani. Csak tavaly 625 millió levélküldeményt kézbesítettünk, ezek többsége hivatalos levelezés volt – hiba lenne, ha nem akarnánk még jobban kiszolgálni ezt a jelentékeny bevételt hozó piacot.
Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank szerint az azonnali átutalás végre valódi kihívója lesz a sárga csekknek, amely a legdrágább átutalási szolgáltatás.
A sárga csekk egy olyan szolgáltatás, amelyet az ügyfelek már megszoktak és szeretnek – segíti őket likviditásmenedzselésükben, sokan ragaszkodnak a feladóvevényhez, hogy azzal tudják, ha kell, bizonyítani a díjfizetést. De továbbmegyek: ha valaki nem ragaszkodik a papíralapú dokumentáláshoz, ma már nem kell hogy a postára menjen, hiszen a Díjnet és az iCsekk szolgáltatás segítségével kifizetheti a számláit kártyával, és a sárga csekk előnyeit is élvezheti. Ezekre a megoldásokra jobban fel kell hívnunk ügyfeleink figyelmét.
A pénzmosás elleni törvény azért nem tett jót a sárga csekknek sem.
Sok félinformáció jelent meg, de azt hiszem, kezelni tudtuk. A sárga csekkek döntő része mindenféle azonosítás nélkül befizethető, a pénzmosási szabályok leginkább a rózsaszín pénzutalási nyomtatvány segítségével küldött összegekre vonatkoznak.
Nagy a csend a postai hálózat átalakítása körül. Sokan úgy gondolják, fordul a trend, és lekerül a napirendről az az elgondolás, hogy a postahivatalok a takarékszövetkezeti fiókokba menjenek, s így a postán akár egymással versengő pénzügyi termékek is jelen lehessenek. Mi az igazság?
A posta pénzügyi szolgáltatásai között a legnépszerűbbek a megtakarítási és számlavezetési termékek, több mint 720 milliárd forintnyi megtakarítást kezelünk, hetvenezer postaszámlával rendelkezünk, és biztosítást is kínálunk. A szolgáltatások egy részében ma is verseny van, ez szerintem fontos. Ami a hálózati kérdéseket illeti: sok megoldás van a világban: Németországban a posta közvetlenül csak két postát üzemeltet, Svájcban viszont tulajdonosa a helyközi autóbusz-közlekedésnek is. A dán posta már nem is önálló, a PostNord tulajdonában van. A francia posta hálózatának a felét partnerek üzemeltetik. Mi az elkövetkező hónapokban fejezzük be annak a felmérését, hogy mi a helyzet a postahivatalok jövedelmezőségével. Emellett a kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Posta egy projekt keretében megvizsgálja a takarékszövetkezetekkel való együttműködés formáit és lehetőségeit. Tiszta képet akarunk, mielőtt a posta jövőjéről döntünk.
