A jövő hálózata koncepcióban a Cisco a mesterséges intelligenciát is beveti. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ma a hálózati elemek, mint a routerek, switchek vagy vezeték nélküli hozzáférést biztosító eszközök vezérlése az esetek 95 százalékában manuálisan történik. Az üzemeltetési költségek 75 százalékát a hálózati beállítások és a hibaelhárítás viszi el. Az új architektúrában viszont a hálózat vezérlése egy alkalmazáson keresztül valósul meg. Az üzemeltető megad egy igényt vagy szándékot, melyet az úgynevezett SD (software defined) kontroller „lefordít” és közvetít valamennyi, a hálózat szövetét alkotó eszköznek. A Gartner piackutató cég szándékalapú hálózatnak hívja az ilyen infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy ne parancsokat, hanem egy szándékot adjanak meg – például legyen bizonyos szintű a szolgáltatási minőség, és a rendszer ennek megfelelően állítja be az egyes hálózati paramétereket.
Amiben a Cisco fejlesztése továbblépett, az az, hogy kétirányúvá tettük a kommunikációt. Vagyis a hálózattól is kapunk vissza információkat, valós idejű adatokat. És itt lép be a gépi tanulás, illetve a mesterséges intelligencia. Az adatok összefüggéseinek értelmezése révén új információk nyerhetők, a hálózat pedig felhasználja ezeket az adatokat saját működésének optimalizálására: például magától beavatkozik, ha kibertámadásra utaló anomáliát érzékel. Nemcsak maguk az adatok számítanak tehát, hanem az a kontextus is, amelyben az adatok keletkeztek.
Milyen hatással lesz ez a megközelítés a hálózatokat üzemeltető cégekre?
Az egyértelmű, hogy a mostani, főleg manuális módszerekkel három-négy év múlva már nem lesznek képesek menedzselni a hálózatukat. Egyrészt nem találnak rá embert, másrészt pedig a rengeteg csatlakozó eszköz miatt még nagyobb a hibalehetőség, ettől viszont az egész rendszer leállhat. A fejlesztést követően az új architektúrát több mint fél évig teszteltük ötvennél is több nagy, globális ügyfélnél. Ők a hálózat felügyeletében átlagosan 67 százalékos időmegtakarítást értek el, a problémamegoldás 80 százalékkal javult. De látványosan, 61 százalékkal csökkentek az üzemeltetési költségek is, illetve közel felével esett vissza a biztonsági incidensek száma. Az intelligens, intuitív hálózat talán legnagyobb előnye mégis az, hogy felszabadítja az informatikai szakemberek idejét, így ők az üzlet szempontjából fontos feladatokra összpontosíthatnak.
Az előrejelzések alapján elképesztő mennyiségű eszköz kapcsolódik majd a világhálóra a következő években. Milyen hatásai lehetnek ennek a hétköznapokra?
Valóban, egy becslés szerint 2020-ban óránként egymillió új eszköz csatlakozik majd az internetre. Ez óriási lehetőségeket nyit meg, hiszen rengeteg információ érkezik a különböző szenzoroktól, és azok között érdekes összefüggéseket tudunk majd felállítani. Ha képesek leszünk értelmezni, optimalizálni a különböző irányból érkező adatokat, akkor sokkal hatékonyabban tudunk majd beavatkozni például az okosvárosok vagy okosépületek üzemeltetésében. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy nagyon sok, kevésbé intelligens eszköz csatlakozik majd a hálózatra, ami azt jelenti, hogy megnő a támadási felület. Ezért is hasznos a már említett, MI-t is használó köztes felület integrálása az infrastruktúrába. A tesztek alapján 99 százalékban ki tudtuk szűrni, ha valamilyen biztonsági anomália volt.
Alaposan meglódultak az infrastruktúra-beruházások a hazai távközlési szektorban, a Szupergyors internet projekt (SZIP) mellett ott vannak a magánerős fejlesztések, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat fejlesztése, de az iskolák is nagyobb sávszélességet és wifit kapnak. Lesz elég kapacitás a piacon kiszolgálni ennyi igényt?
Két részre kell bontani a feladatokat. Az egyik maga a hálózatfejlesztés, amelyet a szolgáltatók végeznek; úgy vélem, hogy ezen a területen kezelhető a helyzet. Ahol valóban nehézségek lehetnek, és azt gondolom, hogy ez nagyon komoly feladat, az az iskolákat érintő fejlesztés, ami a jövő évben valósul meg. Nagyon sok intézményről van szó, és főleg vidéken nem lesz könnyű elég szakembert találni a wifihálózat kiépítéséhez.
Véleménye szerint hol tartanak a magyar vállalkozások a digitális átállásban?
Ami szerintem pozitív, és segíthet nekünk ebben a folyamatban, hogy Magyarországon sok multinacionális cég szívesen próbál ki egy-egy új megoldást, mielőtt bevezetné egy nagyobb piacon, például Németországban.
Sok szó esik mostanában az informatikushiányról. A Ciscónál mennyire érzékelhető a probléma?
Mi hálózati szakembereket keresünk, és egyelőre tudunk honnan meríteni, de azt már tapasztaljuk, hogy a gyakornoki programjainkra egyre tovább tart feltölteni a helyeket. Az igazán nagy gondok a programozóknál vannak, belőlük kellene sokkal több. De a szakemberhiány az informatika szinte minden területén jelentkezik, világszinten közel kétmillió IT-biztonsági szakember hiányzik. Ezt a problémát egyébként külön-külön sem az oktatás, sem az ipar nem fogja tudni megoldani. Az üzleti szereplőknek is részt kell vállalniuk a helyzet kezelésében. A magunk részéről a legfontosabb ilyen kezdeményezés az idén már húszéves Cisco Hálózati Akadémia. Ennek keretében immár országszerte 150 helyszínen tanulhatnak a diákok, és most 14 ezren vannak a programban.
