Akik többet keresnek, többet is utaznak, és elsősorban külföldi utazásokra fizetnek be. Míg a főszezonnak számító III. negyedévben öt éve még a többnapos utak 73 százaléka, idén már csak a 61 százaléka volt belföldi. A többnapos belföldi utazást választók az idén január és szeptember között 259 milliárd forintot költöttek naponta, 7 százalékkal többet az előző év azonos időszakánál. A turisztikai fogyasztások együtt folyó áron 5,1 százalékkal, azaz 13 milliárd forinttal emelkedtek. Az időszakban tizenegymillió többnapos belföldi utazást regisztráltak, ami 0,5 százalékos emelkedés, míg a turizmusra fordított idő 1,8 százalékkal csökkent.
Évek óta változik az utazási motivációk szerkezete – állapította meg a KSH. Az alacsony költéssel járó utazások – így a rokonok, a barátok vagy az ismerősök meglátogatása – ez év első kilenc hónapjában is esett, de a többnapos belföldi utaknak még mindig a 39 százalékát tette ki.
Ugyanez az egy-három napos utak között 45 százalék, éppen annyi, mint az egyéb szabadidős utazásoké. A nagyobb költéssel járó utazások száma 5,7 százalékkal, az eltöltött idő 3,5 százalékkal nőtt szeptember végéig.
Szálláshely-szolgáltatásra 14 milliárd forinttal többet, összesen 116 milliárd forintot költöttek a belföldi turisták, akik 53 milliárdot fizettek ki vendéglátóhelyeken, 45 milliárdot utazás közbeni élelmiszer-vásárlásra, közlekedésre és üzemanyagra. A fő haszonélvező a Balaton, ott jelentkezett a turisztikai fogyasztás 39 százaléka. Tovább nőtt az egy–három éjszakás, hétvégi típusú, rövidebb utazások aránya. Az ezekhez kapcsolódó költés már meghaladta a hosszú utazások azonos mutatóinak értékét. Belföldön az utazások 79 százaléka személygépkocsival, 11 százaléka busszal, 9 százaléka vonattal történt. Az utazók naponta átlagosan 5131 forintot, a tavalyinál 3,3 százalékkal többet költöttek.
