BUX 42,987.81
+0.02%
BUMIX 3,815.98
+0.08%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 9,082
+1.02%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
+2.76%
ZWACK 17,200
-1.15%
0.00%
ANY 1,545
-0.64%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
0.00%
0.00%
+1.33%
+5.26%
-0.26%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,826
-1.26%
+0.52%
ALTEO 2,990
-0.33%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
+2.07%
-14.09%
-0.37%
NUTEX 10.95
-2.67%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Csökkent a búza vetésterülete

Bár idén ismét egymillió hektárnál kisebb területen vetettek őszi búzát a termelők, további drasztikus visszaesésre a rossz piaci helyzet ellenére sem kell számítani. A gazdálkodók szerint a búzaterület növekedéséhez magasabb felvásárlási ár és hatékonyabb, integrált termelés szükséges.

Nem csoda, hogy ismét a sokéves átlagnál kisebb területen vetettek búzát a gabonatermesztők, hiszen meglehetősen alacsonyak a felvásárlási árak – kommentálta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke azt, hogy az agrártárca adatai szerint idén 963 ezer hektáron vetettek búzát, 3 százalékkal kisebb területen, mint tavaly. Számításai szerint el kellene érni a tonnánkénti 50 ezer forintot, de a jelenlegi 45-46 ezer forint körüli ár sok termelőnek veszteséget jelent. Ez pedig nem tartható fenn sokáig – hangsúlyozta.

A gabonapiaci szakértők ennek ellenére sem gondolják, hogy 800-900 ezer hektár alá csökkenne az őszi búza vetésterülete, mert a vetésszerkezet ezt nem engedi meg. A 2010-ben még 524 ezer hektáron vetett napraforgót már csúcsra járatták a gazdák, idén több mint 704 ezer hektáron került földbe, de különösen sok kórokozója és kártevője van, ezért a szakmabeliek azt ajánlják, hogy lehetőleg öt évig ne kerüljön ugyanarra a területre. A szintén nagy karriert befutó, tíz éve még 150 ezer, 2011 és 2015 között átlagosan 209 ezer, idén pedig már 306 ezer hektáron termelt repcét három-négy évig nem ajánlatos ugyanarra a területre vetni. Egyszerűen nincs mit vetni a búza helyett – magyarázta Vancsura.

A piaci kilátások nem túl biztatók, mivel a hatalmas gabonatáblákon az orosz gazdálkodók 26 ezer forintos önköltséggel termelik a búza tonnáját, nálunk ez 20 ezer forinttal magasabb összegből jön ki. Az oroszok az idei szezonban közel 30 millió tonna búzát öntenek a világpiacra, ami letöri az árakat. Eközben a szintén éledő ukrán konkurenciáról nem is beszéltünk – érzékeltette a piaci helyzetet a GOSZ elnöke. Szerinte a hazai termelés hatékonyságát kell növelni, és javítani a búza minőségén. Ez utóbbit hátráltatta, hogy az elmúlt években a piac nem fizette meg a minőséget, alig volt árkülönbség a takarmány- és az étkezési búza között. Ezért a termelők a minőséggel szemben inkább a hozamot tartották elsődlegesnek, háttérbe szorultak a kisebb hozamú, de jobb minőséget produkáló hazai búzafajták. A szakértők szerint például a magas minőséget jelző 30 százalékos sikértartalom már szinte csak mutatóban fordul elő, és az elmúlt tíz évben csökkent a fehérjetartalom is. Probléma az is, hogy a magyar gabonatermelők nagy arányban „vetik vissza” a learatott gabona magját. A fémzárolt vetőmagok használatának aránya 30-40 százalék. Ahhoz, hogy esélye legyen a magyar búzának a világpiacon, egységes fajtaszerkezettel, azonos technológiát alkalmazva kell termelni, ami csak integrációban lehetséges.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek