A piaci kilátások nem túl biztatók, mivel a hatalmas gabonatáblákon az orosz gazdálkodók 26 ezer forintos önköltséggel termelik a búza tonnáját, nálunk ez 20 ezer forinttal magasabb összegből jön ki. Az oroszok az idei szezonban közel 30 millió tonna búzát öntenek a világpiacra, ami letöri az árakat. Eközben a szintén éledő ukrán konkurenciáról nem is beszéltünk – érzékeltette a piaci helyzetet a GOSZ elnöke. Szerinte a hazai termelés hatékonyságát kell növelni, és javítani a búza minőségén. Ez utóbbit hátráltatta, hogy az elmúlt években a piac nem fizette meg a minőséget, alig volt árkülönbség a takarmány- és az étkezési búza között. Ezért a termelők a minőséggel szemben inkább a hozamot tartották elsődlegesnek, háttérbe szorultak a kisebb hozamú, de jobb minőséget produkáló hazai búzafajták. A szakértők szerint például a magas minőséget jelző 30 százalékos sikértartalom már szinte csak mutatóban fordul elő, és az elmúlt tíz évben csökkent a fehérjetartalom is. Probléma az is, hogy a magyar gabonatermelők nagy arányban „vetik vissza” a learatott gabona magját. A fémzárolt vetőmagok használatának aránya 30-40 százalék. Ahhoz, hogy esélye legyen a magyar búzának a világpiacon, egységes fajtaszerkezettel, azonos technológiát alkalmazva kell termelni, ami csak integrációban lehetséges.