Félmilliárd dollárért kutat olajat a Mol

A Mol Norvégiában újabb három kőolajipari kutatási-kitermelési engedélyt nyert el, így már húsz tengeri kőolajmezőben van érdekeltsége – ezt norvégiai látogatásán, kedden közölte az MTI-vel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az olajtársaság a következő öt évben félmilliárd dollárt, nagyjából 130 milliárd forintot fordít kutatásra Norvégiában.

Mindhárom területen konzorciumi résztvevőként kutatnak: az egyikben a Petoróval, a Lundinnal és a Statoillal, a másikban az OMV-vel társultak. A harmadik területen az Aker BP lesz a Mol norvég leányvállalatának partnere. Norvégiában a szabályozás is kedvező: sikertelen kutatásnál az állam visszafizeti a költségek 78 százalékát, mihelyt visszaadják az engedélyt. Ezzel a lehetőséggel már az első, úgynevezett 3D-s szeizmikus kutatásnál is élhetnek a konzorciumok.

„Az engedélyszerzés pozitív hír a Mol szempontjából, bár árfolyamhatása vélhetően nem lesz. A Mol szénhidrogén-termelésének természetes csökkenését új mezők kutatásával és a lelőhelyek kitermelésével tudja ellentételezni. A Mol földtani szénhidrogénvagyonának jelentős hányadát adják a norvég mezők. Ezek azonban csak megkutatásuk és auditálásuk után válhatnak bizonyított készletté. Majdnem egy évtized is eltelhet, mire megkezdhetik a kitermelést – mutatott rá Naffa Helena, az Aegon Alapkezelő vezető részvényelemzője – Norvégiából nincs fizikai összeköttetés a magyar gázpiaccal, így az ott kitermelt energiahordozót más piacon kellene eladni, az ellenértékből pedig lehet gázt vásárolni a hagyományos beszállítóinktól. A bevétel azonban másra is fordítható” – tette hozzá az elemző.

A fő kérdés az, hogy a Mol egyáltalán él-e az engedélyekkel. Ha igen, akkor több milliárd dollárba kerülhet, amíg megkezdhetik a kitermelést, ha egyáltalán sikerrel járnak

– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

Folytatódik a vita a sziszeki finomítóról

Ha bezárják az INA sziszeki finomítóját, akkor a dolgozóknak megfelelő munkahelyeket ajánlanak majd fel – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Az elképzelések szerint negyven embert küldhetnek el az év második felében, a szakszervezet szerint ez lesz az első lépés az üzem bezárása felé – számolt be a Reuters. Korábban a horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic azt mondta, hogy mindent meg kell tenni a sziszeki finomító megmentéséért, mert a bezárás beláthatatlan következményekkel járhat a város lakosságára. „A megyei hatóságok nem fogják engedélyezni a finomító leállását” – jelentette ki Ivo Zinic, Sziszek-Monoszló megye prefektusa. A finomító sorsa vita tárgyát képezi az INA két fő részvényese, a horvát állam és a Mol között.

A piacot nem különösebben érintette meg a hír, a bejelentés napján alig 0,1 százalékkal emelkedett az árfolyam, szerdán pedig a BUX-szal összhangban 1 százalékkal csökkent.

A Mol stratégiájába nem illeszkedik szorosan az engedélyszerzés, a miniszteri bejelentésben szereplő 500 millió dolláros kutatási büdzsé pedig beszorítható a 2023-ig tervezett kutatás-fejlesztési keretbe. Az új norvégiai projekt beruházási igénye várhatóan nem veszélyezteti az esetleges extra osztalékot sem

– véli Pletser, hozzátéve, hogy a Mol a jövőben a kitermelő eszközöknél a bővítés helyett a fenntartásra fókuszál, a finomítói és a petrolkémiai oldalon várhatók inkább fejlesztések.

Norvégiában a Mol nem termel, csak kutat. Szijjártó Péter a Mol norvégiai engedélyeit abból a szempontból is fontosnak nevezte, hogy a skandináv ország – mint az egyik legnagyobb európai gázexportőr – fontos szerepet játszhat a jövőben hazánk gázellátásában. Hagyományos gázvezetéken ez akkor valósulhatna meg, ha Szlovákia és Lengyelország között megépülne a kapcsolat. Ennek megvalósulásakor kapna jelentőséget az, hogy a Mol 11,9 milliárd forintért megvásárolja a szlovák–magyar gázvezetéket üzemeltető céget, az MGT-t. Most Ukrajna és Ausztria felől érkezhet gáz Magyarországra. Szijjártó szerint akár a lengyelországi LNG-terminálok bővítése, akár a horvátországi terminál megnyitása után már lehetne számolni a norvég gázzal.

Gyengült a PKN Orlen árfolyama

A lengyel PKN Orlen energiacég 11 százalékos nyereségromlásról számolt be negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A nettó profit 1,59 milliárd zlotyra csökkent, ez mintegy 118,5 milliárd forintnak felel meg. Az elemzők 1,72 milliárdos adatra számítottak. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy a növekvő olajár nyomás alatt tartotta a finomítói árrést. A marzs éves alapon 5,8 dollárról 5,3 dollárra csökkent hordónként tavaly az utolsó negyedévben. A 8 százalékkal 27,73 milliárd zlotyra bővülő bevételek viszont meghaladták a 26,07 milliárdos várakozást. Az olajcég árfolyama délután 3,4 százalékos mínuszban állt, ez volt a legnagyobb csökkenés a WIG20 index komponensei közül. A vezető varsói tőzsdeindex 0,5 százalékkal esett.