Decemberben hordónként 4,4 dollárra gyengült a Mol csoportszintű finomítói árrése. Ez novemberben még 5,8, szeptemberben 8,6 dollár volt. Tavaly a kilencedik hónapban tetőzött a marzs. Legutóbb 2016 augusztusában volt hasonlóan alacsony az árrés, mint az év végén, akkor is 4,4 dolláron alakult, egy hónappal korábban, júliusban pedig 4 dolláron volt a mélypont. Éves átlagban 6,5 dollárt tett ki tavaly a hordónkénti marzs, ez növekedés a 2016-os 5,7 dollárhoz képest. A tonnánkénti petrolkémiai marzs decemberben 400,8 euró volt a novemberi 399,7 után, itt az éves átlag 512,4 eurón alakult.
„A gyengülő profitkörnyezet negatív a részvényekre nézve, és eléggé elmarad az elmúlt két évben megszokottól. Leginkább a benzinpiacon csökkentek a marzsok, 2017-ben ugyanis a szokásos őszi finomítóleállások közül sok elmaradt a piacon. Januárban és februárban még gyenge lehet az adat, de utána már magasabb marzsokra van kilátás. Az mindenesetre látszik, hogy 2018 nem lesz olyan jó a finomítással foglalkozó olajvállalatoknál, mint 2017 volt – mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. – A magas olajár rossz hatással van az árrésre, ugyanis a finomítási eljárásban technológiai okok miatt a kőolaj 8-10 százalékát elégetik, így a kőolaj drágulásával a költségek is nőnek. A finomítás olajon kívüli költségei 10 százalék alattiak. A piacon most nem olyan a helyzet, hogy a megnövekedett költségeket teljesen beépíthessék a termékek árába.”
A szakértő szerint a 60 dollár körüli hordónkénti olajár mellett nem várható további marzscsökkenés, de 70-80 dolláros olajárnál már gyakorlatilag eltűnhet az árrés. Petrolkémiai területen hasonló okok miatt van nyomás alatt a marzs.
Közben kiderült, hogy a Mol 11,9 milliárd forintért megvásárolja a szlovák-magyar gázkonnektorcég, az MGT 100 százalékát. A hazai olajvállalat átvállalja és azonnal visszafizeti az MGT fennálló adósságát is, így összesen 46 milliárd forintot fizet ki. „A hír a Magyar Közlönyben jelent meg, és egy piaci alapon működő tőzsdei cégtől meglehetősen érdekes, hogy erre ennyi pénzt költ, mert a vezetékben nem folyt gáz a 2015-ös átadás óta. Ennek leginkább az az oka, hogy Ukrajnán keresztül olcsóbban kaphat gázt Magyarország, hiszen ha Szlovákia felől vennénk, akkor az ottani tranzitdíjat is ki kellene fizetni” – mondta Pletser Tamás.
Az Oroszországból a térségbe érkező Testvériség gázvezeték évenkénti 90 milliárd köbméteres kapacitású főága Ukrajnán át Szlovákiába vezet, majd onnan ágazik le Ausztriába és Csehországba. Magyarország egy kisebb kapacitású ukrajnai leágazásból kapja a gázt, ez Beregdarócnál ér hazánk területére. A kisebb kapacitást az is indokolja, hogy tőlünk csak Szerbiába és Horvátországba ágazik le a vezeték. „A szlovák–magyar gázkonnektorcég megvásárlását az indokolhatja, hogy a magyar gázszállító eszközpark 100 százaléka egy kézbe kerül, hisz a Mol az FGSZ Földgázszállító Zrt. tulajdonosa. Utóbbi cég birtokolja és üzemelteti a magyar nagynyomású gázvezetékrendszert. Emellett egy Romániából Szlovákiába vezető gázvezeték tervéhez is jól jönne e csatlakozási lehetőség, bár annak nagyobb az esélye, hogy a román gázt Ukrajnán keresztül juttatják el az ausztriai Baumgartenig. Így rövidebb vezetékszakaszt kell megépíteni” – mutatott rá az elemző.
