BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vádemeléssel zárult a Vegoline-ügy

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Hároméves nyomozás után féltucatnyi cég közül egy ellen emelt vádat az ügyészség a Vegoline-ügyként elhíresült botrány miatt. Állításuk szerint azért nem vonták össze valamennyi esetet, mert arra majd a bíróság is sort keríthet, ha jónak látja.

Vádat emelt az ügyészség négy férfi ellen, akik azért kaptak az Európai Uniótól és a magyar államtól pénzbeli támogatást, hogy egy új aszaló gépsort szerezzenek be, de ehelyett felújítottak egy ’80-as években gyártott berendezést, majd azt hazudták, hogy 670 millió forintért újként vásárolták – közölte tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A Világgazdaság újságírója által még 2014-ben nyilvánosságra hozott, Vegoline-ügyként kezelt eset során a vádirat lényege szerint a hajdúsámsoni férfi 2009-ben társával együtt kifejezetten azért alapított egy kft.-t, hogy uniós támogatáshoz jusson egy aszalóüzem létrehozásához, ám a pénz jelentős részét magának akarta megtartani, és nem a beruházásra költeni.

Forrás: Google Maps

Megszerzett egy ’80-as években gyártott, használaton kívüli gépsort, majd pár millió forintért felújította, és úgy tüntette fel, mintha azt az ő kft.-jének rendelésére frissen gyártották volna. Egyik társától szerzett 5 millió forintért egy hamis számlát, amely szerint a gépet 670 millió forintért vásárolta, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) megigényelte a támogatást. Ennek nagyobb részét az Európai Unió, kisebb részét a magyar állam adta. Egy másik társától üzleti tanácsadásról szerzett hamis számlákat, de ilyen tanácsadás a valóságban nem történt. Mivel az aszalóüzem az előírt határidőre nem indult be, a vádlottak egy valótlan tartalmú gyártási jegyzőkönyvet is készítettek, amely szerint egrest dolgoztak fel, ami azonban nem volt igaz. A hamis számlák alapján az MVH közel 344 millió forint jogosulatlan támogatást fizetett ki a vádlottaknak, akik ennek csak kisebb részét fordították az üzem beindítására, míg a többi pénzt maguknak tartották meg.

Az ügyész bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a négy vádlottal szemben, s börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt a bíróságnak. A Nagyaszos Alma Kft. és a Borsodi Zöldség-Gyümölcs Kft. vonatkozásában – amelyek a Vegoline-hoz hasonló módon jártak el – a nyomozás még folyamatban van. Most nem volt indokolt a két büntetőeljárás egyesítése, de ha a személyi összefüggések feltárhatók lennének, nincs akadálya, hogy az eljárás későbbi (bírói) szakaszában az ügyeket egyesítsék – írta a Világgazdaság kérdésére az ügyészség.

Tehát a vádhatóság nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a többi azonos módon elkövetett csalásgyanús esetet miért nem kezelte együtt, hol­ott – miként 2014-ben írt cikkünkben is utaltunk rá – egy panamai cég által létrehozott zrt.-be vonták össze valamennyi említett kft.-t, miután az MVH-tól megkapták az igényelt támogatásokat. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a 10 ezer dollárral alapított panamai vállalkozás 100 millió forint készpénzzel alapította a szóban forgó BETSL Zrt.-t, majd pár tízezer forintért sorban felvásárolta az összes – fenti módon, több százmillió forintos támogatást megkapó – céget.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.