Az adott időszakban 32 százalékkal nőtt az Oroszországba kivitt mennyiség, míg Ausztriába 10 százalékkal kevesebb szarvasmarha került. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest 25 százalékkal emelkedett a magyar élőmarha-import.
A marhahúsexport mennyisége 5 százalékkal csökkent, míg értéke ugyanekkora mértékben emelkedett a vizsgált időszakban. A marhahúsimport volumene 7 százalékkal, értéke 112 százalékkal nőtt. Az AKI jelentése szerint ennek ellenére Magyarország nettó exportőr volt élő szarvasmarhából és marhahúsból is a megfigyelt periódusban. A tavaly év végi és a 2016. decemberi adatokat összevetve 2,5 százalékkal nőtt itthon a fiatal bika termelői ára, és hasítottmeleg-súlyban mérve elérte a 785 forint/kilogrammos értéket. Ennél nagyobb mértékben, 16 százalékkal emelkedett a vágótehén ára, míg a vágóüszőé nem változott számottevően. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 4 százalékkal emelkedett 2017 decemberében az egy évvel korábbihoz képest.
Az AKI idézi az Európai Bizottság decemberben megjelent előrejelzését is, amely szerint az unió marhahústermelésének lassú, de folyamatos csökkenése várható 2018-tól 2030-ig. A közösség marhahústermelése 7,8 millió tonna lehet idén, ami nem számottevő változás a 2017-eshez képest. A szakértők szerint a tehénállomány 35 millió egyed körül alakul az idén, amiből 23 millió a tejhasznú, és 2030-ig 6 százalékos csökkenés várható.
A közösség marhahúsfogyasztása előreláthatóan 5 százalékkal csökken a vizsgált időszak végére a 2017. évi volumenhez képest. Az egy főre jutó marhahúsfogyasztás a régi tagországokban 11,7 kilogramm, míg az új tagországokban 3,6 kilogramm körül alakulhat 2030-ban.
