Kicsit befagyott a régiós M&A piac – vélekedett a szakember. A másik gond, hogy Magyarországon lényegében a magvető szintig 0,5-2 millió euróig elérhetőek a befektetők. A B-körös, felívelő szakaszú hazai cégek 1-5 milliós igényével szemben a nemzetközi befektetők 5, de inkább 10 milliós befektetésben gondolkodnak. A Jeremie új szabályozása szerint a befektetési minimum korlát 1 millió eurónál lehet – ez talán segíthet.
A HVCA igyekszik B-körös befektetőket Magyarországra vonzani, ám a feladat nehéz, mert a piacon nagyon sok versenyképes sztori elérhető, ezért ezek a nyugati alapok ma nem nagyon akarnak kimozdulni saját országaikból.
De azért látható, hogy a régióban is egyre több magántőkealap indul. Emellett – mondta Zsembery Levente – a BÉT X piaca, de főleg a tervezett és tavasszal elinduló BÉT-alap lehet segítség: a szakember szerint itt nem az exit lesz a fő cél, hanem a Széchenyi Tőkealap-Kezelővel közösen létrehozott tőzsdealappal együttműködő kockázati tőkebefektetők szállnának be ígéretes cégekbe, ahol a felfutás után a tőzsdei kiszállás lehetősége is adott.
A HVCA ezúttal is több ígéretes vállalkozást mutatott be.
Alcser Norber, a Publio Kiadó Kft. vezetője elmondta: a céljuk az angolszász piacon gyakori szerzői kiadások hazai elterjesztése volt. A 2011-ben elindult kiadó 8 millió forintos kezdőtőkével egy magánszemély üzleti angyal befektetésével indult, 2015-ben pedig Jeremie kockázati tőkét kapott. A társaság új üzletágba is fogott: felvásárolta a Rukkola könyvcserélői platformot. A hazai könyvpiac évek óta 43 milliárd forint körüli, ám az átlagos példányszám a 2010-es évek elején kiadott 6000-es példányszámról 1500 példányra csökkent. A szerzői kiadás ebben a tekintetben rentábilisabb tud lenni, hiszen nem kell komoly tételeket kinyomni, hangsúlyosabb lehet a digitális kiadás. Magyarországon 2-3 százalék az e-könyv aránya, miközben az USA piacon 10-15 százalék az arány. A Publio-nál jelenleg 5-8 százalékos a digitális kiadás aránya.
Ha ma egy szerző kiadja saját könyvét, az aligha lehet rentábilis, de a nagy hálózatokban értékesített könyvek után sem jelent megélhetést a 7-10 százalékos jutalék.
Ezért a Publio a szerzők nyomon követését, menedzselését is vállalja.
A Rukkola esetében egy szakmai befektetővel tárgyalnak, itt egy könyvajánló platform fejlesztésén dogoznak, illetve a könyvek mellett egyéb termékek cseréjét is lehetővé tennék a platformon. A Publio jelenleg Romániában is jelen van és Szlovákia terjeszkedésben gondolkoznak. Eddig 800-850 szerzőtől 1800 könyvet adtak ki. Évente 200-300 könyvcserét bonyolítanak le a Rukkola nagyjából 30 ezer tagjának. Cél lehet a Rukkola e-könyv cserélő megoldásának kifejlesztése is, de ennek jogi akadályai vannak. A cégben jelenleg 35 százalék a kockázati tőkések aránya.
Márkus Attila, a Pressenger Kft. vezetője mobilalkalmazásukat mutatta be, amely a push-üzeneteket animált formában jeleníti meg. A szolgáltatás a push-notifikációkat ki tudja váltani és sokkal komolyabb megtekintést tud biztosítani. A cég tavaly novemberben egy növekedési tőkealappal tudott befektetői megállapodást kötni, amely a termék nemzetközi elterjesztését segítené. A fejlesztők célközönsége most a sport lesz – miután a szurkolók a tapasztalatok szerint toleránsabbak a hirdetésekkel kapcsolatban, ráadásul a sportmarketing az átlagosnál jobban támaszkodik a modern hirdetési megoldásokra. A Pressenger – amelyben 40 százaléka van a kockázati tőkének – jelenleg 8 országban 10 partnerrel áll a szerződéskötés valamilyen szintjén – ezek között komoly európai fociklubok is vannak.
Nyíri Miklós, a Neumann Diagnostics Kft. vezetője elmondta, jelenleg egy méhnyakrák-szűrő tesztcsomag kidolgozásán dolgoznak, ezt a tesztet most vezetik be a magyar piacra. A SynLabbal fejlesztett teszt a humán-papilóma vírusfertőzésre szűr, míg a teszt második körben a fertőzöttek körében azokat szűrik ki, akik a műtétre szoruló nőket tudja kiválasztani. A szakember szerint a jelenleg bevezetett teszteknél a modern tesztek – így az övék is – kétszer pontosabb. Az idei évben 150 milliós bevételt vár a társaság. A cégben 80 százalék felett van a kockázati tőke.
Az IPR-Insights International Zrt. szoftvertanácsadási szolgáltatást kínál. Zsoldos Sándor szerint
az emberek sem tudják, hogy a számítógépeiken hány szoftver fut és azért kell-e fizetni.
Ugyanez a cégek esetében még azzal is nehezül, hogy a vállalatok jelentős része azzal sincs tisztában, hány gépük van. Egy több száz gépből álló eszközparkban 70-80 szoftvergyártó 2000-2500 szoftvere fut, ahhoz, hogy mindegyiket megismerhessük, akár 100 ezer programot kell futtatni. Az IPR megoldása a víruskereséshez hasonló keresőszoftvereket fejlesztenek, illetve partnerei az ügyfeleknek abban, hogy milyen szoftvereket használjanak fel, ne fizessenek túlzott árat a gépeiken futó programokért. A régióban az IPR egyedül foglalkozik ilyen megoldásokkal – a cég Magyarország mellett jelenleg Lengyelországban van jelen. Tavaly 435 milliós konszolidált árbevételük volt, idén félmilliárd feletti forgalmat realizáltak a cégnél, ahol 45 százalékos a kockázati tőke aránya.
Haidegger Tamás, a HaninScan Zrt. irányítója arról beszélt, hogy ma a kórházakban 8-10 százalékos aránya van a kórházi fertőzéseknek.
A kórházakban a hagyományos kézmosás helyett az alkoholos fertőtlenítés lenne gazdaságos és hasznos.
Ám az alkoholos fertőtlenítést ugyanakkor ellenőrizni kell – erre fejlesztett ki szkennert a társaság, ahol az alapítók ma már kisebbségben vannak. Eddig közel 100 készüléket tudtak értékesíteni – ma 5 országban 8 helyszínen futnak bevezetési projektjeik és 21 országban van disztribúciós partnerük.
A tájékoztatóból kiderült, hogy az érintett cégek mindegyike kivásárlásos ügyletben bízik, azaz abban, hogy a kockázati tőke segítségével felfuttatott vállalatát szakmai befektetők fogják kivásárolni.
