A tavalyi év második félévében 4800 új társasházi lakást adtak el Budapesten. Az első hat hónap 4300-as darabszámával együtt az egész éves értékesítési volumen így 9100 lakást ért el. Utoljára 2006-ban volt ilyen magas szinten a kereslet; a csúcsidőszak 2003-2006 között az eladott újépítésű lakások száma éves szinten meghaladta a tízezret – derül ki az OTP közleményéből.
A legtöbb lakást, közel 2700-at a XIII. kerületben adták el tavaly, amit a XI. kerület követ 1600 ingatlannal. A 900-as darabszámmal büszkélkedő IX. kerülettel együtt ez a három városrész adta az összes értékesítés közel 60 százalékát.
„Ha azt nézzük, hogy idén hány új lakást terveznek átadni, ugyanez a sorrend az élen, ráadásul a tavalyi eladásokhoz nagyon közeli volumenekkel. A közel 9000, várhatóan megépülő új budapesti ingatlan több mint kétszerese a tavalyinak” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője. „Ráadásul adatbázisunkban már most tízezer feletti megépülő lakást látunk 2019-re is. Addig tehát mindenképpen kitart a lakásépítési lendület” – jósolja Valkó Dávid.
Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a 2016-ban eredetileg négy éves időtávra bevezetett ösztönzőkkel. Ha 2020-tól újra 27 százalékra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, s így középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mindjobban a lakásbérlet felé terelné az embereket.
Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.
Valkó Dávid véleménye szerint a piacra kerülő lakások mennyiségénél többnyire működik a piaci önszabályozás: 2017-ben például 32 kisebb-nagyobb beruházás értékesítése állt le még az építés megkezdése előtt, melyek keretében a tervek szerint közel ezer lakás épült volna fel.
A piaci boom egyik árnyoldalaként említett jelenség, miszerint az eredetileg meghirdetett átadási dátumhoz képest, elsősorban az építőipari kapacitáshiány miatt egyre több épület átadása késik, nem légből kapott.
Az OTP Jelzálogbank adatbázisában nagyjából a beruházások négyötödében kellett a két frissítés között eltelt fél év alatt legalább negyed évvel kitolni az átadás dátumát.
Emellett arról is egyre több esetben hallani, hogy a növekvő építőipari költségek mellett a beruházók és kivitelezők tapasztalatlansága, illetve a 2019 végi dátum miatti kapkodás minőségi problémákat eredményez az új lakásoknál. Érdemes tehát alaposan tájékozódni vásárlás előtt, és utánanézni mind a beruházó, mind a kivitelező cégnek – figyelmeztet a pénzintézet.
Ez a körültekintés amiatt is indokolt, hogy a vásárlók egyre több pénzt kénytelenek áldozni egy új lakás megvásárlására.
A tavalyi nagyjából 550 ezer forint/négyzetméteres budapesti átlag után az idei átadású új lakások átlagára négyzetméterenként 620 ezer forint közelébe emelkedhet. 2019-ben pedig már a 660 ezres átlag négyzetméterárral kell ismerkednie a fővárosiaknak.
Budapesten belül pedig az I., II., V. és XII. kerületekben keresők hétszámjegyű képzeletbeli árcédulákkal találkozhatnak.
