Az építőiparban a legtöbb a késve történő kifizetés és a nem fizetés is az Atradius tanulmánya szerint. A piaci környezet pozitív változásai immár évek óta szinte semmilyen hatással nincsenek a magyar építőiparban uralkodó fizetési szokásokra.
A hitelbiztosító országigazgatója kifejtette, hogy bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége.
Tíz százalékra becsüljük az építőipar árbevételének növekedését 2018-ban, de a profitráta csökken majd a dráguló munkaerő és a nyersanyagárak emelkedése következtében. A tőkehiányos szektorban ez várhatóan a csődök 5-10 százalékos növekedéséhez vezet az idén
– mondta Vanek Balázs.
Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes. Az Atradius tanulmánya kiemeli, hogy a bankok 2016 óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, de még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben.
Az elemzésben résztvevő 300 vállalat többsége (77 százalék) szerint az építőipari ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni, pedig a számukra megszabott számlafizetési határidő átlagosan 45 nap.
A szállítók eleve több időt adnak az építőipari vevőiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére sem jutnak időben a pénzükhöz
– mondta az Atradius országigazgatója.
Az Atradius elemzése szerint mindemellett továbbra is bizonytalan, hogy 2019-ben a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékra emelkedik-e majd a lakások áfája. A bizonytalanság visszafoghatja a fejlesztéseket, mert nem biztos, hogy 2019-re befejeződnek a most induló beruházások.
