A társaság megerősíti a Tatár utcai fűtőmű pótvízellátó rendszerét, s kiépíti a Lévay József Református Gimnázium, a Miskolctapolcai strandfürdő II. üteme és a Borsodi Kereskedelmi és Iparkamara távhőellátását. E beruházások várhatóan az idén befejeződnek, de a bekerülési összeget egyelőre nem tudta megmondani a Világgazdaságnak nyilatkozó Nyíri László ügyvezető igazgató, mert még tartanak az ajánlatkérések és a közbeszerzési eljárások, illetve később írják ki őket.
A Mihő – amely a fővárosi után az ország második legnagyobb távhőszolgáltatója – a miskolci ellátásba 2010 óta már három különböző megújuló energiaforrást is bevont. Az értékesített hőn belül a geotermikus forrás részaránya így évek óta 50-60 százalék között van. „Ezzel az arányaiban igencsak jónak mondható energiaforrás-használattal sikerült Miskolc környezetbarát céljaihoz is hozzájárulni – a távhőszolgáltatásból adódó szén-dioxid-terhelést öt év alatt 40 százalékkal, a szálló por mennyiségét több ezer tonnával csökkentettük” – mondta az igazgató.
A terheléscsökkenésben és a zöldenergiával fűtött épületek arányának növelésében nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt években a Mihő ügyfélköre számos nagyfogyasztóval bővült. Ilyen csatlakozó volt például a Kemény Dénes Sportuszoda, a Miskolci Semmelweis és Szent Ferenc Kórház, a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. irodaháza, továbbá a Kaffka Margit Általános Iskola és a Földes Ferenc Gimnázium. A PannErgy csoport amellett, hogy zavartalanul kiszolgálja földhőenergiával a miskolci távhőszolgáltatást, még a térség egyik legjelentősebb ipari fogyasztója, a Takata Safety System Hungary Kft. miskolci gyárának hőellátását is megoldja kizárólag geotermikus forrásból.
Az igazgató emlékeztetett: a Nemzeti energiastratégiában rögzített földhőenergiából származó hazai mennyiség 10 százalékát Miskolc adja. A város Fenntartható energia akciótervet készített 2016-ban, amelyben vállalták, hogy a következő években 20 százalékkal mérséklik a város teljes szén-dioxid-kibocsátását a korábbi időszakhoz képest. Tavaly a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége ökocímkével ismerte el a Mihő szolgáltatását.
A hatósági tarifák kellő fedezetet nyújtanak a társaság szükséges fejlesztéseire és a nyereség képződésére az igazgató válasza szerint, de fontos, hogy az elérhető nyereséget a jogszabály 2 százalékban maximálja.
Az előzetes adatok szerint a Mihő a múlt évet 6,2 milliárd forintos árbevétellel zárta, üzemi eredménye 427,6 millió forint volt. A kintlévőségek nagyságát Nyíri László egyelőre nem tudta közölni, mert a követelések értékelése még tart. A Mihőnek 31 675 lakossági díjfizetője van, a társasághoz 10 hőkörzet, 348 hőközpont és 92 kilométer vezetékrendszer tartozik.
