Az Egyesült Királyságban 2016-ban 3,1 milliárd fontot költöttek a diákszállók fejlesztéseire, ami ugyan a 2015-ös 5,1 milliárd fonttól elmarad, de a megelőző ötéves periódus átlageredményét így is meghaladja – derül ki a Taylor Wessing ügyvédi iroda londoni központjának elemzéséből.
A fejlődést segíthetik a londoni önkormányzat által 2016 márciusában kiadott Kiegészítő Tervezési Iránymutatás (SPG) irányelvei, melyek értelmében minden új fejlesztésnek garantálnia kell, hogy bizonyos számú férőhelyet az adott évre központilag meghatározott, megfizethető áron biztosít a kevésbé tehetős hallgatók számára.
Ódor Dániel, a Taylor Wessing ügyvédje szerint
hamarosan Budapesten is bekövetkezhet a londonihoz hasonló magánkollégiumi robbanás, a jelenlegi piaci helyzet ugyanis sok tekintetben hasonlóságot mutat a korábbi londoni állapotokhoz.
Habár a londoni helyzetben a szabályozottság magas foka akár elrettentően is hathat a befektetőkre, Magyarországon egyelőre az egyik oka a magánkollégiumi piaci robbanás elmaradásának éppen az alulszabályozottság – mondta.
Hazánkban nincs külön „magánkollégium” jogintézmény, a beruházók alapvetően a szálláshely-szolgáltatás és a bérlemény között választhatnak üzleti stratégiájuk megalkotásakor. A bérlakáspiac jogi szabályozása is elavult: alapvetően még mindig az 1993-as lakástörvény az irányadó, amit még az önkormányzati bérlakásokra találtak ki
– fűzte hozzá Ódor Dániel.
Végül kiemelte, hogy mindez gyorsan megváltozhat, hiszen a piaci igények kiaknázása és a diákok lakhatási helyzetének javítása az állam, az önkormányzatok és az üzleti szféra számára is vonzó lehetőség.
Szeretnénk létrehozni egy nyolcezer férőhelyes kollégiumi várost a volt Quaestor területén, az ehhez kapcsolódó pályázatot nyáron írják majd ki – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fürjes Balázs kormánybiztos március 22-én.
