Az olyan hagyományőrző cukrászipari termékeket, mint a dobos-torta, Esterházy-torta, indiánerfánk, rigójancsi, krémes, francia krémes és a bejgli, csak akkor árusíthatják ezen a néven, ha a Magyar élelmiszerkönyvben meghatározott minimális anyaghányadot és technológiai követelményeket betartják. A szabályozás 2015. január elsején lépett életbe, de még mindig vannak silány minőségű termékek a kínálatban.
„Az ipartestületnél az a legfontosabb irányelv, hogy minél jobb minőségű termékek legyenek a piacon, vigyázzunk a hagyományokra és az értékekre, őrizzük a tradíciókat. Központosították, hogy milyen anyaghányaddal dolgozhatnak a cukrászok, mert a nagy szabadság odáig ment el, hogy trükköztek. Azért volt szükség az élelmiszerkönyvi szabályozásra, hogy eltűnjenek a silány sütemények” – mondta a Világgazdaságnak a Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének egyik, neve elhallgatását kérő tagja. Hozzátette, az ipartestületi tagok zöme tartja magát az előírásokhoz, de országos szinten vannak problémák.
Az élelmiszerkönyv előírja, hogy milyen összetevőket legalább milyen arányban kell tartalmaznia egy-egy süteménynek. Például a krémes tejjel készüljön, ne vízzel, csak természetes vaníliát lehet hozzá használni, az aroma nem elég, a leveles tésztához minimum 85 százalékban vajat kell használni, és a margarin nem lehet több 15 százaléknál. Csak azok a sütemények árusíthatók krémes néven, amelyek megfelelnek ezeknek a szabályoknak.
Tehát bizonyos anyaghányadok kötöttek, de csak a minimumok.
Minden cukrásznak a saját fantáziájára van bízva, hogyan hozza ki a legjobbat a süteményekből. Ettől még egyedi marad a termék, és továbbra is használhatók a cukrásztitkok, pusztán azok a minimumok vannak megadva, amelyek garantálják, hogy minőségi terméket állítanak elő
– hangsúlyozta a szakember. Elmondása szerint azonban még ma is lehet olyan krémessel találkozni, amely gumis állagú, mert nem tejjel készítik, viszont telerakják keményítővel.
„Ha nem jó minőségűek a termékek, akkor nemcsak a szakma sérül, hanem előbb-utóbb a vendég is elfogy, mivel a vásárlók is egyre tudatosabbak. Vannak olyan vendégek, akik az előző rendszerben megszokott ízeket keresik. Akkor még a krémest sok helyen vízzel és tojásfehérjével készítették, és bár krémesnek hívták, valójában nem volt az. Nálunk például az ilyen termék neve nosztalgia. Ilyet is árulunk az igazi krémes mellett, mert figyelni kell a vásárlók igényeire, és ki kell szolgálni a közizlést is. Ez nem azt jelenti, hogy ez silány termék, ebből is lehet nagyon finomat készíteni, de ez nem krémes” – szögezte le a cukrász.
Összességében tehát nincsenek túlkorlátozva a cukrászok.
Megvizsgálnak 145 terméket
„A 2018. évi monitoringvizsgálatok keretében 145 darab cukrászati készítmény – melyeknek részei a hagyományőrző cukrászati készítmények is – hatósági laboratóriumi vizsgálatát tervezzük. A vizsgálatok kémiai és mikrobiológiai paraméterek kimutatására, mérésére irányulnak. Az észlelt hiányosságtól függően élelmiszer-ellenőrzési vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki, illetve megtiltható a nem megfelelő termék forgalomba hozatala” – közölte a Nébih a Világgazdaság kérdésére.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
