Profitvesztés jön az étrendkiegészítő-piacon
Az étrend-kiegészítők piaca dinamikusan fejlődik, 2017-ben 24 milliárd forintot költött a lakosság táplálékkiegészítőkre, a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek forgalmát 10 milliárd forintra becsülik, míg az OTC-piac (a vény nélkül kapható gyógyszerek) 124 milliárd forint árbevételt generált. 2017-ben a termékek dobozonkénti átlagára egy év alatt 9 százalékkal nőtt, a tápszerek esetében az áremelkedés 2 százalék körüli volt.
Egy jövő februártól hatályos uniós rendelet szigorítja a speciális gyógyászati célra szánt tápszereknél alkalmazható jelöléseket: kizárja a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását, és a kategória elnevezését speciális gyógyászati célra szánt tápszerről speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerre módosítja.
„Értjük e törekvések indokát, bár nehezen tudunk vele azonosulni” – mondta a Világgazdaságnak Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (Mékisz) elnöke. A termékeket étrend-kiegészítővé kell átsorolni, ezért az áfatartalmuk 5 százalékról 27 százalékra emelkedik.
Ha a közeljövőben nem változik alapvetően a szakhatósági megközelítés, akkor a termékkör legnagyobb részét érinteni fogja az átsorolási kötelezettség és az áfaemelkedés is
– tette hozzá az ágazati elnök.
A legnagyobb probléma az, hogy a kötelezően alkalmazandó jogi szabályozást kiegészítették egy bizottsági közleménnyel és olyan – kötelező jogerővel nem rendelkező – útmutatókkal, amelyek egyes szakértők szerint kizárják a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek jelentős részét a további forgalmazásból, miközben ezek a termékek már meglehetősen régóta forgalomban vannak. Ezt azért tartja abszurdnak a szövetség, mert a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek és élelmiszerek definíciója gyakorlatilag nem változik.
A Mékisz azt akarja elérni, hogy az új rendelet kötelező alkalmazása előtt a jogszerűen forgalmazott termékek továbbra is forgalmazhatók legyenek – természetesen az új jogszabály által előírt jelölési változtatások végrehajtásával.
Ha a Mékisz álláspontját nem fogadják el, akkor egy tízmilliárd forintos forgalmú termékkört kell étrend-kiegészítővé átsorolni.
Az érintett tápszerek között az étrend-kiegészítők számos húzóterméke megtalálható, ilyenek például az ízületi betegségben, szembetegségben vagy D-vitamin-hiányban szenvedők különleges táplálkozási igényeinek kielégítésére szolgáló szerek, de ide tartoznak az antibiotikumos kezelés vagy a gyomor- és bélrendszeri fertőzés utáni különleges táplálkozási igényhez igazodó összetételű, élőflórát tartalmazó speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek is.
A forgalomvesztés mértékét nehéz lenne megbecsülni, de még kismértékű forgalomcsökkenés esetén is legalább 25-30 százalékra becsülhető a bevételkiesés mértéke az áfaemelkedés miatt
– tette hozzá az elnök.
Arra számítanak, hogy a kiélezett piaci verseny miatt a termékek fogyasztói ára csak kisebb mértékben fog emelkedni, tehát az áfaemelkedés jó részét a vállalkozások kényszerűen magukra vállalják, ami jelentős költségeket és profitvesztést generál majd a gyártóknál és a forgalmazóknál. Mivel az áfaátvállalás a kis cégeknek súlyos gondot okozhat, az átsorolás miatt egyes márkák akár meg is szűnhetnek Bérci István szerint.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.