BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Profitvesztés jön az étrendkiegészítő-piacon

Jövő év február 22-én egy uniós rendelet értelmében megváltozik a speciális gyógyászati célra szánt tápszer elnevezés, és ettől kezdve az ilyen termékek speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerként hozhatók forgalomba. Szakemberek szerint nem pusztán egy névmódosításról van szó, a változtatás a piac szűküléséhez is vezethet.

Az étrend-kiegészítők piaca dinamikusan fejlődik, 2017-ben 24 milliárd forintot költött a lakosság táplálék­ki­egészítőkre, a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek forgalmát 10 milliárd forintra becsülik, míg az OTC-piac (a vény nélkül kapható gyógyszerek) 124 milliárd forint árbevételt generált. 2017-ben a termékek dobozonkénti átlagára egy év alatt 9 százalékkal nőtt, a tápszerek esetében az áremelkedés 2 százalék körüli volt.

Egy jövő februártól hatályos uniós rendelet szigorítja a speciális gyógyászati célra szánt tápszereknél alkalmazható jelöléseket: kizárja a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását, és a kategória elnevezését speciális gyógyászati célra szánt tápszerről speciális gyógyá­szati célra szánt élelmiszerre módosítja.

Fotó: VG – Darnay Katalin

„Értjük e törekvések indokát, bár nehezen tudunk vele azonosulni” – mondta a Világgazdaságnak Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (Mékisz) elnöke. A termékeket étrend-kiegészítővé kell átsorolni, ezért az áfatartalmuk 5 százalékról 27 százalékra emelkedik.

Ha a közeljövőben nem változik alapvetően a szakhatósági megközelítés, akkor a termékkör legnagyobb részét érinteni fogja az átsorolási kötelezettség és az áfaemelkedés is

– tette hozzá az ágazati elnök.

A legnagyobb probléma az, hogy a kötelezően alkalmazandó jogi szabályozást kiegészítették egy bizottsági közleménnyel és olyan – kötelező jogerővel nem rendelkező – útmutatókkal, amelyek egyes szakértők szerint kizárják a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek jelentős részét a további forgalmazásból, miközben ezek a termékek már meglehetősen régóta forgalomban vannak. Ezt azért tartja abszurdnak a szövetség, mert a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek és élelmiszerek definíciója gyakorlatilag nem változik.

A Mékisz azt akarja elérni, hogy az új rendelet kötelező alkalmazása előtt a jogszerűen forgalmazott termékek továbbra is forgalmazhatók legyenek – természetesen az új jogszabály által előírt jelölési változtatások végrehajtásával.

Ha a Mékisz álláspontját nem fogadják el, akkor egy tízmilliárd forintos forgalmú termékkört kell étrend-kiegészítővé átsorolni.

Az érintett tápszerek között az étrend-kiegészítők számos húzóterméke megtalálható, ilyenek például az ízületi betegségben, szembetegségben vagy D-vitamin-hiányban szenvedők különleges táplálkozási igényeinek kielégítésére szolgáló szerek, de ide tartoznak az antibiotikumos kezelés vagy a gyomor- és bélrendszeri fertőzés utáni különleges táplálkozási igényhez igazodó összetételű, élőflórát tartalmazó speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek is.

A forgalomvesztés mértékét nehéz lenne megbecsülni, de még kismértékű forgalomcsökkenés esetén is legalább 25-30 százalékra becsülhető a bevételkiesés mértéke az áfaemelkedés miatt

– tette hozzá az elnök.

Arra számítanak, hogy a kiélezett piaci verseny miatt a termékek fogyasztói ára csak kisebb mértékben fog emelkedni, tehát az áfaemelkedés jó részét a vállalkozások kényszerűen magukra vállalják, ami jelentős költségeket és profitvesztést generál majd a gyártóknál és a forgalmazóknál. Mivel az áfaátvállalás a kis cégeknek súlyos gondot okozhat, az átsorolás miatt egyes márkák akár meg is szűnhetnek Bérci István szerint.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek