Az étrend-kiegészítők piaca dinamikusan fejlődik, 2017-ben 24 milliárd forintot költött a lakosság táplálékkiegészítőkre, a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek forgalmát 10 milliárd forintra becsülik, míg az OTC-piac (a vény nélkül kapható gyógyszerek) 124 milliárd forint árbevételt generált. 2017-ben a termékek dobozonkénti átlagára egy év alatt 9 százalékkal nőtt, a tápszerek esetében az áremelkedés 2 százalék körüli volt.
Egy jövő februártól hatályos uniós rendelet szigorítja a speciális gyógyászati célra szánt tápszereknél alkalmazható jelöléseket: kizárja a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását, és a kategória elnevezését speciális gyógyászati célra szánt tápszerről speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerre módosítja.
„Értjük e törekvések indokát, bár nehezen tudunk vele azonosulni” – mondta a Világgazdaságnak Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (Mékisz) elnöke. A termékeket étrend-kiegészítővé kell átsorolni, ezért az áfatartalmuk 5 százalékról 27 százalékra emelkedik.
Ha a közeljövőben nem változik alapvetően a szakhatósági megközelítés, akkor a termékkör legnagyobb részét érinteni fogja az átsorolási kötelezettség és az áfaemelkedés is
– tette hozzá az ágazati elnök.
A legnagyobb probléma az, hogy a kötelezően alkalmazandó jogi szabályozást kiegészítették egy bizottsági közleménnyel és olyan – kötelező jogerővel nem rendelkező – útmutatókkal, amelyek egyes szakértők szerint kizárják a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek jelentős részét a további forgalmazásból, miközben ezek a termékek már meglehetősen régóta forgalomban vannak. Ezt azért tartja abszurdnak a szövetség, mert a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek és élelmiszerek definíciója gyakorlatilag nem változik.
A Mékisz azt akarja elérni, hogy az új rendelet kötelező alkalmazása előtt a jogszerűen forgalmazott termékek továbbra is forgalmazhatók legyenek – természetesen az új jogszabály által előírt jelölési változtatások végrehajtásával.
Ha a Mékisz álláspontját nem fogadják el, akkor egy tízmilliárd forintos forgalmú termékkört kell étrend-kiegészítővé átsorolni.
Az érintett tápszerek között az étrend-kiegészítők számos húzóterméke megtalálható, ilyenek például az ízületi betegségben, szembetegségben vagy D-vitamin-hiányban szenvedők különleges táplálkozási igényeinek kielégítésére szolgáló szerek, de ide tartoznak az antibiotikumos kezelés vagy a gyomor- és bélrendszeri fertőzés utáni különleges táplálkozási igényhez igazodó összetételű, élőflórát tartalmazó speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek is.
A forgalomvesztés mértékét nehéz lenne megbecsülni, de még kismértékű forgalomcsökkenés esetén is legalább 25-30 százalékra becsülhető a bevételkiesés mértéke az áfaemelkedés miatt
– tette hozzá az elnök.
Arra számítanak, hogy a kiélezett piaci verseny miatt a termékek fogyasztói ára csak kisebb mértékben fog emelkedni, tehát az áfaemelkedés jó részét a vállalkozások kényszerűen magukra vállalják, ami jelentős költségeket és profitvesztést generál majd a gyártóknál és a forgalmazóknál. Mivel az áfaátvállalás a kis cégeknek súlyos gondot okozhat, az átsorolás miatt egyes márkák akár meg is szűnhetnek Bérci István szerint.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
